Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
94 KUBINYI ANDRÁS zsoldos félévi felfogadását tette lehetővé.14 7 Mint ismeretes, egy részük ott volt Mohácsnál, a többi valahol Győr táján tartózkodott a csata idején. Itt jegyezzük meg: Rázsó Gyula hadtörténész vetette fel, hogy „ha a cseh gyalogság csapatai beérkeznek, és a magyar nehézlovasság is erősödik néhány ezer fővel, nézetünk szerint reális esély lett volna a győzelemre".14 8 Ténylegesen mennyi lehetett a mozgósítható hadak száma? Perjés 12—17 ezer főre becsüli az állandóan fegyverben álló hadakat. Ebből csak a bandériumok, pontosabban a királyi és a főméltóságok által hivatalból tartott csapatok 2600 fője felel meg a forrásoknak.14 9 Persze az sem biztos, hogy ez 1526-ban is így volt. A végvári katonaságról az 1510-es évekből eléggé pontos kimutatások állanak rendelkezésünkre, ezeknek összege 151 l-ben 4037 lovas, 1100 gyalogos és 1100 naszádos, összesen 6237 fő. Körülbelül két évvel később 5547 lovasra, 1170 gyalogosra, 1100 naszádosra maradt adatunk, összesen 7817 főre. Csakhogy ebben az összegben bennefoglaltatnak a Perjésnél külön kiemelt naszádosok és a rác huszárok is, akiknek a létszáma különben 1300-1400, nem pedig 2-5000 fő volt. Tekintve, hogy a temesi ispán és a szlavón bán is kapott lovasok tartására zsoldot, akiknek hivatali bandérium állt rendelkezésükre, az is kérdéses, hogy számukat nem kell-e a tiszti bandériumokéból levonni.15 0 A Perjés által említett határvidéki városok várakban szolgáló zsoldosai, amennyiben olyanokra gondol, mint Nándorfehérvár és Jajca, feltehetően szintén szerepelnek a zsoldjegyzékekben, vagy ha nem, létszámuk elenyésző. A fő baj az, hogy adataink mind 1521 előttre vonatkoznak és a fenti létszám egy része minimális zsoldért és adómentességért szolgáló katonaparaszt lehetett, akik nem biztos, hogy 1521 után is rendelkezésére álltak a királynak.15 1 Nem valószínű tehát, hogy a ι magyar királyság fennmaradt végváraiban 1526-ban 8500—10 000 főnél többet tudott volna állandóan fegyverben tartani. Hasonló a nehézség a mozgósított hadak esetében. Itt, mint azt fenn láttuk, a Peijés által külön felvett egyházi és világi bandériumok, illetve a megyék zsoldosai azonosak a telekkatonasággal15 2 . Az előbbieket együtt 19—20 ezerre, az utóbbiakat 10—18 ezerre becsülte. A telekkatonaságot, mint külön nem létező erőt elhagyva, a banderiális sereg létszáma megállapításához a Peijés által a telekkatonaság mozgósítható állománya megállapításához alkalmazott módszer (az ország összes jobbágyportáinak számából) elvileg jó. Leszámítandó azonban az ország összportaszámából az egyháziak birtokában levőké, valamint hozzáteendő az 1498-as törvény értelmében a prelátusok által kiállítandó 6750, fel-141 Kubinyi, 1978, (Szávaszentdemeter) 204. - 1524-ben 13 000 főre becsülték a cseh katonai segítség létszámát, ld. fenn, 109. j. 148 HK 23 (1976) 163-164. (Könyvismertetésben.) 14 * Perjés, 1979,95-96. - Megjegyzem, hogy Perjés a 96. oldalon összevonva adja meg az előző oldal első két tételét, ami a valóságban 2600 fő, nála 2660. Saját összeadása a lap alján azonban csak akkor jön ki, ha a helyes 2600 fővel számolunk. Lektori véleményemben már felhívtam erre a hibára a figyelmét. 150 Kubinyi, 1978, (Szávaszentdemeter) 195-198. 151 A katonaparasztokra ld. 42. j. és 60. j. - A végvári katonák különben zömükben hiányoztak Mohácsnál, egy részük a Duna menti várak elesténél veszett ott, a horvát-bosnyák várak őrsége pedig természetesen a helyén maradt. Helyettük talán a délvidéki megyék vojnikjaival számolhatunk. 15í Ld. fenn, 58. j.
