Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Jeszenszky Géza: A koalíció és Anglia (Angol-orientációs kísérletek a századeleji magyar politikában) 958/V
980 JESZENSZKY GÉZA alkotmányos és haladó szellemű ország, amilyent Deák és az idősebb Kossuth képviselt Európa szemében." Eötvös és Deák „teljesen ellenkező véleményen voltak, mint a hiperpatrióták mostani nemzedéke." Ε cikket ugyan a Budapesti Hírlap leközölte, de mint „a valótlanságok, nagyképű vállveregetések és rosszindulatú ferdítések" példáját. Jellemző volt, hogy a magyar lap azt is kifogásolta, hogy a külföldi újságírók „Ausztria-Magyarországra" és nem „Ausztriára és Magyarországra megbízott levelező"-nek nevezik magukat, holott „az újságtudósítás nem közös ügy".112 Széli a magyar ellenpropaganda társadalmi útját ajánlotta: minél többen tiltakozzanak a „rágalmak" ellen írásban és élőszóban, küldjenek cáfoló leveleket az angol lapoknak. Ezek az akciók intézményes formát is öltöttek az Országos Magyar Szövetségben,113 s nehezen választhatók el a hivatalos, illetve félhivatalos kezdeményezésektől. Az utóbbiak egyik fontos szereplője volt Yolland, 1908-tól már magyar állampolgár és az angol nyelv és irodalom nyilvános rendkívüli tanára. A Hungary c. lapban gyakran kommentálta az angol sajtó kritikus írásait, és bennük a brit közönség tájékozatlanságára építő „láthatatlan bajkeverő kéz" munkáját látta.1 14 1907 őszén megjelent pamfletje Scotus Viator cáfolatát ígérte, valójában azonban az 1867 utáni osztrák-magyar viszony alakulását foglalta össze Apponyi szokásos beállításában, s egy szót sem ejtett Seton-Watson nézeteiről vagy írásairól.115 Steednek nem volt nehéz dolga megsemmisítő bírálatban részesíteni a füzetet.11 6 Nemhogy cáfolatot, de még említést sem kaptak viszont az angol sajtóban a Hungary-ban egyszerre nagyon megsokasodó politikai vitacikkek, amelyek valóban igazolják a laptulajdonos államsegély iránti kérelmének állítását, hogy „a Hungary kizárólag az államháztartásnak a szolgája".117 Abban viszont már nem volt igaza Golonyának és a lapját a Budapesti Szemlében megdicsérő V. B.-nek, hogy „a nemrég oly súlyosan tapasztalt, legnagyobbrészt igazságtalan magyarellenes támadások idején a Hungary helyesbítő közleményei nem tévesztették el hatásukat Angliában". A hivatkozott cikkek jelentéktelen vidéki lapokban jelentek meg, és nem is foglalkoztak a vitatott kérdésekkel.11 8 Ugyancsak kétes értékű siker volt, amikor egy angol lap a magyar viszonyokat bíráló írása után közölte a Magyarországról vagy Angliából érkezett cáfoló levelet, mert a viszonválasz ezt általában alaposan elintézte, s igaza lett Seton-Watsonnak, hogy sokszor a magyar soviniszta érvek igazolták a legjobban az ő álláspontját. Ez történt az Esterházyval folytatott polémiában, s így járt a magyar kormányt igazán lelkesen és fáradhatatlanul szolgáló H. W. Shrubsole is, amikor Seton-Watsonnak a Manchester Guardian-ben megjelent bírálatának ellensúlyozására Magyarország olyan progresszív vonásaira hívta föl a figyelmet, mint az árvaügy, a betegsegélyezés, a fiatalkorú 1 12 1907. dec. 15. "'A Nagy Dezső országgyűlési képviselő által szervezett mozgalomról beszámol Budapesti Szemle (továbbiakban BpSz), 1909. 137. köt. 320. 114 The British Press and Hungary. Hungary 1907. aug. 15.6-10. 115 A. B. Yolland: The Constitutional Struggle of the Magyars, An Answer to „Scotus Viator" and Co. London, 1907. 1 "TT, 1907. okt. 9. 7. ,17K 26 1908-V-1395. Popovics államtitkár átirata, 1908. márc. 28 , Κ 26 1910-V-1389. Golonya 1908. márciusi és aug. 3-i kérvénye. 1 "Budapesti Szemle, 135. köt. 1908. szept. 479.
