Századok – 1980

Közlemények - Iványosi–Szabó Tibor: Pénzforgalom Kecskeméten 1622–1711 között 71/I

84 IVÄNYOSI-SZABÖ TIBOR II/b táblázat Az egyes pénzek összeg szerinti előfordulása a Év Arany Formális tallér (Különféle) garas Timon összesen 1662-1704 34 597 25 070 42 715 3 484 % 30,73 22,27 37,94 3,09 összesen 1662-1686 6 602 22 565 26 279 3 484 % 10,42 35,64 41,5 5,5 összesen 1687-1704 27 995 2 505 16 436 -% 56,83 5,08 33,36 — viszont, hogy a 101—200 vadszámmal rendelkező gazdag cívisek száma 33 százalékkal meghaladta a háború előttit, de a rendkívül gazdagnak számító 201-nél nagyobb vadszámmal rendelkezők a korábbinak csak 30 százalékát képezték. Még egyértelműbben jelzi a visszaesést az egy főre eső átlag alakulása. 1662: 26,6 vadszám (100%), 1684: 16,45 (61%), 1686: 6,7 (25,18%), 1703: 9,58 (36%). A fenti adatsorok jól illusztrálják a vidékünkön végbement pusztulást. Ezek alapján könnyen érthető, hogy a város áruforgalma és ennek nyomán pénzforgalom erősen csökkent. Nem téveszthet meg bennünket az sem, hogy a különféle tisztségviselők elszámolásában a korábbinál nagyobb összegek is többször előfordulnak, hogy a beszedett adók mennyisége is meghaladta az előző évekét. Mindez csak az állami terhek növekedését bizonyítja egyértelműen.2

1 A város pénzforgalmában ez a közel két évtized vonultatja fel a legtöbb pénzfajtát (1. az I. táblázat). A pénzforgalmat a felszabadító háború során vidékünkön átvonuló nyugat-európai katonák által hozott különféle pénznemek teszik szinte áttekinthetetlenül bonyolulttá. Ehhez járultak még a kilencvenes évek elején lezajlott pénzreformok, az abszolutisztikus gazdasági és politikai irányítás hatásának egyre fokozottabb érvényesülése. Joggal állítjuk, hogy ennek az időszaknak a pénzügyi élete összetettebb és változékonyabb, mint a hódoltságé. Ezt igazolja az is, hogy e nem egészen két évtized alatt kb. negyvenféle pénz, illetve elnevezés szerepel forrásainkban. Hangsúlyoznunk kell viszont, hogy ez a sokféleség a tényleges forgalomnak csak kisebb részét érintette. Az adófizetések között a külföldi pénzek szórványosan tűnnek fel, arányuk százalékban gyakran szinte ki sem fejezhető. Ezt jélzik a református egyház számadáskönyveinek bejegyzései is. Ugyanakkor a rendelkezésünkre álló tényanyag több tekintetben hézagosabb, mint az előző évtizedekben. Vannak évek, amelyekből használható adatokkal alig, vagy egyáltalán nem rendelkezünk. E fenti megállapítással egyidőben fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a tallérveretek esetenként jelentős számban fordulnak ugyan elő a város tisztségviselőinek 21

Hornyik: i. m. III. kötet erre vonatkozóan bőséges anyagot szolgáltat.