Századok – 1980
Vita - Ádám Magda: A müncheni egyezmény a II. világháború nyitánya 846/V
VITA 849 Stojadinovié ilyen körülmények között megbukik (ez analóg Chamberlain helyzetével). Hatalomra kerül egy keményebb vonal, és Magyarország hadbalépése esetén működésbe lép a kisantant-gépezet is. Németországnak különböző katonai tervei voltak, amelyek a legkülönbözőbb eshetőséggel számoltak. (Mi sem természetesebb egy háborúra készülő nagyhatalomnál.) Az egyik — a Fali Grün-terv — Magyarország és Lengyelország részvételével számolt. Azzal, hogy Németország gyors katonai sikere, cseh és morva területek ellen, biztatóan fog hatni Magyarországra és Lengyelországra, amelyek ennek hatására megszállják a Csehszlovákiától követelt területeket. A Fali Grün-terv csakis ilyen értelemben kalkulálta be Magyarország részvételét.1 0 A német hadvezetés - s a tárgyalt időben még maga Hitler is — ezt a szerepet szánta Magyarországnak, és nem többet. Ezzel tulajdonképpen Csehszlovákia kisantantbeli szövetségeseinek a háborún kívül maradását kívánták biztosítani. A kiéli tárgyalásokon Hitler ugyanis a Fali Grün-tervtől függetlenül, most az egyidejű támadáshoz ragaszkodott. A magyar államférfiak az első nap igyekeztek kitérni az ezzel kapcsolatos konkrét feladatvállalás alól. Attól tartottak, hogy a háború nem lesz lokalizálható, hogy Anglia és Csehszlovákia szövetségesei mégiscsak beavatkoznak. Horthyék tehát szintén bizonyos alternatívák között ingadoztak. Az egyik volt a régen áhított revízió megvalósítása, a másik a háborútól való félelem. Kielben tehát a revízió és a háború között lavíroztak, és az utóbbit választották. Vállalták, hogy 1938. október l-re felkészülnek a Csehszlovákia elleni háborúban való részvételre. Ez lényegében hozzájárulás volt az egyidejű német-magyar támadáshoz.1 1 Egy hónappal később - az 1938. szeptember 20-i magyar-német tárgyalásokon -ismét napirendre került Magyarország részvétele a Csehszlovákia elleni háborúban. Imrédy ez alkalommal megerősítette a kiéli tárgyalások végén elfoglalt álláspontját, vagyis, hogy Magyarország részt vesz az őszre tervezett katonai akcióban.1 2 Visszautasította azonban Hitler ama újabb kérését, hogy: amíg ő tárgyal Chamberlainnal, Magyarország egyedül indítson katonai akciót Csehszlovákia ellen. Hiszen ennek teljesítése egyenlő lett volna az öngyilkossággal. Egy pillanatig nem volt kétséges, hogy Hitler - amennyiben érdekei (az angolokkal folytatott alkudozásai során) ezt megkívánják — a katonai kalandban egyedül hagyja „szövetségesét". Imrédy és Kánya szeptemberi magatartása a magyar-német ellentét további éleződését eredményezte. '"Weltgeschichte der Gegenwart in Dokument (Geschichte des Zweiten Weltkrieges in dokumenten 1. Der Weg zum Kriege 1938-1939). Verlag Herder Freiburg und Verlag Karl Albert Freiburg, München 48-53.1. 1 ' Az 1968-as monográfiámban képviselt - ezzel kapcsolatos - álláspontom téves. Nem áll az, hogy Kielben a magyar államférfiak ahhoz ragaszkodnak:... „a Csehszlovákia elleni háború német támadással induljon, és az ahhoz kapcsolódó, magyar katonai akció egynéhány nappal késó'bb következzék". (Ádám Magda: Magyarország és a kisantant Budapest, 1968. 265. 1.) E megfogalmazás figyelmen kívül hagyja, hogy a magyar államférfiak, amikor a kiéli tárgyalások végén vállalkoztak arra, hogy október l-re készen lesznek a Csehszlovákia elleni háborúban való részvételre (ez volt a német támadás időpontja), lényegében vállalták az egyidejű támadást. Feladták a tárgyalások első napján képviselt álláspontot, amely Magyarország csatlakozását a háborúhoz csak két héttel a német támadás után tartotta lehetségesnek. '2 A Willhelmstrasse és Magyarország 1933-1944. Német diplomáciai iratok Magyarországról, összeállították és sajtó alá rendezték, a bevezető tanulmányt írták: Ránki György, Pamlényi Ervin, Tilkovszky Lóránt, Juhász Gyula. Bp., 1968. 12. dok. 297.1.
