Századok – 1980
Közlemények - Jemnitz János: Rónai Zoltán 1919 utáni sajtótevékenységéről 818/V
Jemnitz János: RÓNAI ZOLTÁN 1919 UTÁNI SAJTÓTEVÉKENYSÉGÉRŐL Rónai Zoltánnak, a jeles szocialista jogtudós és szociálpolitikus, szociáldemokrata vezető és publicista, az 1918-as októberi forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság cselekvő, gyakorlati vezetői egyikének születési centenáriumához közeledünk. Úgy tűnik, a méltatlanul elfeledettek közé tartozik ő is, akinek elsősorban 1919 utáni tevékenységéről az utóbbi 30 év magyar történetírásában nem sok szó esett.1 Azok közé tartozik, akiknek munkásságát most kezdik jelentőségének megfelelően méltatni. Ez az írás is ezt tekinti feladatának. Rónai Zoltán és a bécsi Világosság A nemzetközi és a magyar szociáldemokrata mozgalomban az első világháború után mélyreható differenciálódás ment végbe. Ezt tükrözte az osztrák ausztromarxisták, s nagyrészt személyesen Otto Bauer segítségével Bécsben 1920 júniusától hetilapként megjelent „kétésfeles" szellemű magyar nyelvű hetilap, a Világosság. A szerkesztő bizottság tagjai voltak: Böhm Vilmos, Garbai Sándor, Ormos Ede, Rónai Zoltán és Kunfi Zsigmond, aki a szerkesztőség gyakorlati vezetője, első volt az egyenlők között. A lap egyik legtevékenyebb munkatársa Rónai Zoltán. Érdeklődéssel kíséri mind a magyar, mind a nemzetközi munkásmozgalom eseményeit. Bizonyos leegyszerűsítéssel cikkeit ekkor három nagyobb kérdéskör köré csoportosíthatjuk. Ezek: a magyar forradalom története, illetőleg a magyarországi ellenforradalom leleplezése, az Internacionálé ügye és végül ezzel szoros kapcsolatban az orosz forradalom megítélése. Emellett Rónai figyelemmel kísérte a nemzetközi munkásmozgalom aktuális eseményeit, erőfeszítéseit. 1920-ban Németországgal, a német forradalom sorsával, 1924-ben az angol munkáskormány megalakulásával foglalkozott cikkeiben. A magyar forradalommal kapcsolatos írásai közül a lap első számában jelent meg a „Bűnügy vagy forradalom? " című, amely a népbiztos perrel foglalkozott. Példákkal illusztrálva mutatta be azt, hogy nemcsak Magyarországon állította azt a győztes ellen-1E cikk szerzője messzemenően nem támaszt igényt arra, hogy Rónai Zoltánnak mintegy „felvázolja" 1919 utáni életútját. A jelek szerint hasonló munka egyelőre nem készült el, de az érdeklődő sok szöveggyűjteményben, memoárban és feldolgozásban találhat minderre nyomokat, vagy értékes részeket. Mindennek ellenére rendkívül nagyok még a fehér foltok, s egyszerűen még az életút kronológiájának összeállítása is komoly gondokat okoz. így - úgy tűnik - e hiány betöltése még további feladat marad.
