Századok – 1980

Közlemények - M. Tóvári Judit: A miskolci társadalom gazdasági vezető csoportjainak átrétegeződése (1872–1917) 781/V

A MISKOLCI TÁRSADALOM ATRÉTEGZÖDÉSE (1872-1917) 815 Borsod-Miskolci Gőzmalomban. A Hitelintézet nyolctagú igazgatósága - egy kivételével -ott volt egyidejűleg a város legnagyobb adót fizetőinek sorában, négyen pedig a Borsod-Miskolci Gőzmalom igazgató tanácsában. A személyi unió jelen volt a Miskolci Takarékpénztár és a Borsod-Miskolci Gőzmalom igazgatóságánál is. A Borsod-Miskolci Hitelbank és a Miskolci Takarékegylet vezetőségi tagjai viszont az 1880-as évek közepén még nem jutottak be ipari vállalkozás vezetőségébe. Az előzőekben felvetettük a kérdést, hogy zárt-e a gazdasági vezető réteg? A részvénytársaságok vezetőségének és a legnagyobb adót fizetőknek a vizsgálata azt mutatja, hogy a kiegyezést követő 18 év alatt a felemelkedő tőkés polgárság, kiszorítva a régi nemességet, személyi összefonódások révén teljesen kisajátította magának - részint éppen virilizmusa alapján, részint választás útján — a városi képviselőtestület tagságának a felét és a pénzintézetek, ipari részvénytársaságok vezetőségét csaknem teljes egészében. A négy pénzintézet 31 igazgatósági tagjából 26, 13 felügyelő bizottsági tagjából pedig 10 mint legtöbb adót fizető részt vett a város irányításában. Ha az 1880-as évek közepére az új tőkés elemek a régi polgárságot nem is tudták teljes mértékben kiszorítani a részvénytársaságok vezetőségéből - a 44 vezetőségi tag között csak 6 régi polgár maradt -, a legmagasabb posztokon már nem találjuk őket. A pénzintézetek igazgatósági tagságait 1885-re már nagyrészt a kereskedők és a szabadfoglalkozású értelmiségiek foglalták el. 1912-ben 12 részvénytársasági alapon szerveződött pénzintézet működött a városban, nem számítva a hitelszövetkezeteket, a kereskedők leszámítoló bankját és egy sor kisebb pénzintézetet. E 12 részvénytársaság 192 igazgatósági, felügyelő bizottsági tagságából 88 még mindig a városi virilisek kezében van. Az erős tőkekoncentrációt jelzi, hogy a budapesti pénzintézetek és ipari érdekeltségek egyre jobban behatolnak a miskolci részvénytársaságokba. 1912-ben a Borsod-Miskolci Hitelbank elnöke mellett mint társelnök jelenik meg a budapesti virilisek egyik legvagyonosabbja, Lánczy Leó. Ugyanez a folyamat tapasztalható a Borsod-Miskolci Gőzmalom Részvénytársaságnál is. Elnöke Hatvany Deutsch Károly, ugyancsak budapesti virilis. A fővárosi tőke képviseletében a Gőzmalom 13 tagú igazgató tanácsában négy személy volt jelen. Ugyanígy budapesti a Miskolci Villamossági Részvénytársaság elnöke, a hattagú igazgatóságból ketten és a háromtagú felügyelő bizottságból szintén ketten. A magánkézben levő gyárak és vállalatok mellett 1912-ben három nagy ipari részvénytársaság működött a városban: a Borsod-Miskolci Gőzmalom, a Miskolci Gőztéglagyár és a Miskolci Villamossági Rt. Egyedül a Gőztéglagyár igazgatóságában és felügyelő bizottságában nem volt jelen a budapesti tőke. Mindhárom részvénytársaság kulcspozícióiban megtalálható volt viszont két virilis kereskedő, Lichtenstein József és Koós Soma, akik azon túl, hogy a város három legjelentősebb ipari részvénytársaságának a vezető helyeit foglalták el, még három pénzintézet vezérigazgatói, illetve elnöki székében is ott ültek, valamint az Osztrák-Magyar Bank miskolci fiókintézete bíráló tanácsának voltak a tagjai. (Koós Soma egyébként Borsod megyében 9 pénzintézetnek és 6 ipari részvénytársaságnak volt igazgatósági tagja.) Mindketten 1867 után szerezték nemességüket. A Gőztéglagyár igazgatósága és felügyelő bizottsága kettő kivételével legnagyobb adózókból tevődött össze és a 8 tagú igazgatóságban ülő 6 virilis közül 4 a kereskedelem területén tevékenykedett. Voltak előkelőnek számító pénzintézetek, amelyeknek igazgatósága csaknem teljes egészében virilisekből állt. Ilyen pénzintézet volt az Osztrák-Magyar Bank miskolci fiókintézete,