Századok – 1980
Közlemények - M. Tóvári Judit: A miskolci társadalom gazdasági vezető csoportjainak átrétegeződése (1872–1917) 781/V
A MISKOLCI TÁRSADALOM ATRÉTEGZÖDÉSE (1872-1917) 813 személy 11 évig. Ő volt az egyetlen viszonylag stabilan álló iparos a régi polgárság köreiből. Azok közé tartozott, akik az új építkezések lakatos munkáit végezték. Jövedelmét négy háza is növelte. Egyetlen személy rendelkezett részvénytársasági igazgatósági tagsággal, és mindössze három személynek volt összesen 10 háza. Az a kilenc személy, akiket vagyonuk 10 évnél tovább megtartott a csoportban, az élelmezési és a ruházati ipar köréből kerültek ki. Rajtuk kívül egy ékszerész, egy kovács és egy nyomdász tartozott a csoportba. Valamennyiüknek volt saját házuk, a kilenc kisiparosnak 17 darab. Hárman lettek igazgatósági tagjai valamely pénzintézetnek. Ipari részvénytársaság vezetőségébe senki sem került be közülük. Földbirtokba egyetlen iparos fektette a pénzét. 5. Háztulajdonosok Jellegzetesen alakult a háztulajdonosok csoportja. 1872 és 1917 között 31 háztulajdonos került be a legnagyobb adózók sorába. A birtokát vesztett kisnemesség egy csoportja ezen a területen próbálta korábbi életszínvonalát — vagy inkább annak a látszatát - fenntartani. A 31 háztulajdonos közül kilenc 1848 előtti nemesítéssel rendelkezett és 10 személy a régi polgárság soraiból került ki. További jellegzetessége ennek a rétegnek, hogy több mint a fele olyan nőkből állott, akiknek a házastársa valamely más kategóriában szintén tagja volt a legnagyobb adózók csoportjának. A 31 háztulajdonos közül egyetlen személy sem jutott be sem pénzintézet, sem ipari részvénytársaság vezetőségébe. A viriliseknek ez a rétege volt a legpasszívabb. Nem politizált, a kapitalista termelés áramlatába legfeljebb közvetve kapcsolódott be. Földbirtoka két személynek volt, az egyik egy 119 kat. holdas kisbirtok, a másik egy 190 és egy 528 kat. holdból álló középbirtok. A háztulajdonosok régi polgárjoggal és nemesítéssel rendelkező részének lett volna leginkább alkalma a polgári államot megteremtő 1848-as törvények előtt részt venni a polgárosodás irányába ható első miskolci pénzintézet, a Miskolci Takarékpénztár alapításában. A régi joggal rendelkező kereskedők ezt meg is tették, hasonló jogállású háztulajdonosokat nem találunk az alapítók között. Az előzőekben más foglalkozási kategóriáknál láttuk, hogy az eredeti foglalkozás mellett milyen jelentősége volt a házbirtoknak. A háztulajdon azonban önmagában kevés volt ahhoz, hogy tulajdonosát hosszabb ideig benn tartsa a virilisek között. Ahhoz legalább akkora bérház kellett volna, mint a Weidlich kereskedőé. Ennek hiányában a csupán a háztulajdonuk adója alapján bekerült személyek hamar kiperegtek. Nem jutott tovább a belépés événél ennek a rétegnek 35%-a. Az 5. év végére pedig kiesett az egész csoport 80%-a. V. Részvénytársasági vezetők Az ipari és pénzintézeti részvénytársaságok vezetőségének vizsgálatával arra a kérdésre próbálunk választ keresni, hogy milyen mértékben volt zárt a város gazdasági vezető rétege. A legtöbb adót fizetők elvileg a város legvagyonosabb polgárai voltak. Kérdés az, hogy a kapitalizmus jegyében szerveződő tőkés vállalatok alapításában, fennmaradásában
