Századok – 1980
Közlemények - M. Tóvári Judit: A miskolci társadalom gazdasági vezető csoportjainak átrétegeződése (1872–1917) 781/V
A MISKOLCI TÁRSADALOM ATRÉTEGZÖDÉSE (1872-1917) 799 ságának. Többen szereztek ugyan földbirtokot, de mivel az nem Miskolcon volt, annak adója nem képezte városi virilizmusuk alapját. IV. Tőkés polgárság 1. Kereskedők 7. táblázat A tőkés polgári réteg összetételének változása 1872-1917 Kereskedő Iparos Háztulajdonos Bérlő Vállalkozó Magánzó Gyáros Szállító összesen 1872 23 9 5 1 1 1 40 1876 25 12 6 --1 1 -45 1881 31 8 3 3 2 3 -50 1885 38 10 3 1 2 2 2 -58 1890 33 10 5 2 3 1 2 -56 1898 33 8 14 4 1 -2 -62 1900 33 4 14 3 --1 -55 1909 32 9 2 -2 -2 1 48 1917 32 7 1 -1 -4 1 46 A polgári vagyonképződésben a kereskedelemből származó jövedelem egyre nagyobb szerepet játszott, olyannyira, hogy a századfordulóra a felére szorította vissza azt az értelmiségi réteget, amelynek nem volt érdekeltsége a termelésben, a kereskedelmi forgalomban. A kereskedelemnek erre a magas arányára magyarázatot ad a város gazdasági funkcióinak a vizsgálata. Mint gócpont az Alföld és a Felvidék között, nagy szerepet játszott a fogyasztókat ellátó belső kereskedelem mellett a nagyobb arányú átmeneti kereskedelem művelésében. Miskolc gazdasági jelentőségét növelte, hogy Gömör vasérc- és Borsod szénmedencéjének forgalmi gócpontja volt. Már az ipari népesség fogyasztóképessége is erős alapját adta a kereskedelem fejlődésének, de az igazi fellendülés a vasútépítés idejére esett. Ez a 19. század második felére megteremtette az egységes belső piac kialakulásának feltételeit. Az 1869-es népszámlálás adatai szerint Miskolc lakossága 21 535, 1880-ban 24 319, 1890-ben 30 408, 1900-ban 43 096, 1910-ben 51 459 volt.1 6 Az egymás után alakuló bankok a hiteligények kielégítésével nagy jelentőségre tettek szert. A fejlődés eredményeképpen 1880-ban megalakult a Kereskedelmi és Iparkamara. Kereskedelemből származott a tőkés polgárság átlag 58%-ának a jövedelme. A tőkés polgári kategórián belül is rohamosan növekedett a kereskedők aránya. Az 1872. évben az 16 Marjalaki Kiss Lajos: Miskolc népességének fejlődése. Miskolc, 1959.
