Századok – 1980
Közlemények - Iványosi–Szabó Tibor: Pénzforgalom Kecskeméten 1622–1711 között 71/I
74 IVÄNYOSI-SZABÖ TIBOR Még súlyosabb megállapításra jutott Hegyi Klára a közelmúltban megjelent munkájában: „ ... végén kikerülhetetlenül beleütközünk a korszak egyik legnehezebb kérdésébe, a pénznek hínárszövevényes rendszerébe. Európai és török, hazai és külföldi pénzek sok-sok fajtája volt forgalomban, melyeknek nemesfémtartalma, árfolyama, egymáshoz viszonyított értéke állandóan változott. A korszak egyszerű adófizetője remélhetően nem ugyanazzal a kiszolgáltatottsággal bukdácsolt közöttük, mint napjaink történésze, aki keserves számításokkal próbálja közös nevezőre hozni a különböző pénzekben megadott értékeket, s amikor azt hiszi, hogy helyes eredményre jutott, s elvégzi az ellenőrző számítást is, arra a kevésbé megnyugtató eredményre jut, hogy egy akcse egyenlő két akcséval... 2 E felidézett vigasztalan kép ellenére mégis azt kell hangsúlyoznunk, hogy kellő elmélyültséggel, a részletek gondos feltárásával, majd a részeredmények összegzésével az esetek nagyobb részében minden kétséget kizáróan rendet lehet teremteni. A több tucatnyi pénzféleség nagyobb részét azonosítani lehet, forgalmi értékük alakulását megnyugtatóan dokumentálhatjuk. Meggyőződésünk, hogy Kecskemét, Nagykőrös és Debrecen 17. századi írott emlékei elegendő anyagot tartalmaznak az árak és bérek alakulásának felvázolásához, valamint a pénz forgalmi értékének bemutatásához. Témánk megválasztásakor földrajzi alapon is meg kellett vonnunk a határokat. A hódoltság területén levő városok közül csak néhány rendelkezik ma 17. századi, pénztörténeti szempontból hasznosítható iratokkal. Ezen kevés közül is célszerűnek tartottuk egyetlen város, Kecskemét anyagának önálló feldolgozását. Ezt az eljárást a források viszonylagos sokrétűsége és folyamatossága is indokolja. Eljárásunk helyességét aláhúzza még az is, hogy egy meghatározott hely történetének ezirányú feldolgozása jobban lehetővé teszi a sajátosságok kiemelését, a részletek pontosabb feltárását és a folyamat egyöntetűbb megfogalmazását.1 3 A hasonló jellegű feldolgozások hiánya, sajnos nem teszi lehetővé, hogy összehasonlításokat is tegyünk. Az időbeli behatároláskor a kezdőpontot a rendelkezésünkre álló források szabták meg. Az ezt megelőző évtizedekből csak a Hornyik-kötetekben fellelhető elszórt adatok állnak rendelkezésünkre, amelyek fontosságuk ellenére sem alkalmasak ezen évtizedek pénzforgalmának hasonló mélységű vizsgálatára és dokumentálására. Végső terminusnak a Rákóczi-szabadságharc lezárása kínálkozott. Az ezt követő kiegyensúlyozottabb évtizedektől élesen elkülönül a feldolgozott fél évszázad története. Ez az idő elegendő arra, hogy bizonyos folyamatokat végig tudjunk kísérni, ugyanakkor a dátum gazdasági és politikai szempontból is több évszázados folyamat záró akkordja. Munkánk során, sajnos, nagyon csekély mértékben támaszkodhattunk módszerbeli eljárásunk megválasztásánál az előző tapasztalatokra, mivel ebből az időszakból hasonló jellegű feldolgozás még nem készült. A terjedelem csökkentése érdekében el kellett tekintenünk attól, hogy az egyes pénznemek identifikálásával, forgalmának alakulásával 12 HegyiX.:i. m. 114. 13 Gázdaság- és társadalomtörténet kutatása esetén többen javasolják azt a nagyon kézenfekvő' eljárást, hogy egy-egy helység adatait kell mindenekelőtt gondosan összegyűjteni és elemezni. Pl.: Wellmann Imre: Agrártörténetünk módszereinek kérdéseiről. Agrártörténeti Szemle 1962. 326.
