Századok – 1980
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A konzervatívok tervei és tervezetei a forradalom és szabadságharc fegyveres felszámolására 1848/49-ben 752/V
A KONZERVATÍVOK TERVEI ÉS TERVEZETEI A FORRADALOM MEGBUKTATÁSÁRA 765 Tüzetes, mindenre kiteijedő tanácsaikat a magyar forradalom vérbefojtására a konzervatív vezetők jól időzítve, akkor dolgozták ki és teijesztették jó előre a bécsi kormányzat elé, amikor annak következő lépéseként Magyarország fegyveres megtámadása került napirendre. A memorandumoknak - ide kell sorolni gróf Szécsen Antal ezidőbeni beadványát Schwarzenberghez is7 8 - ösztönző, felszólító, sürgető jellege van a tekintetben, hogy a magyar forradalmat jelentékeny fegyveres erők bevetésével minél gyorsabban kell felszámolni. Az ellentmondás Dessewffy nyíltan brutális álláspontja és Szécsen csavaroseszű taktikázásai között, csak látszólagos. A magyar konzervatívok voltak a kezdeményezői annak is, hogy a Magyarországra betörő osztrák császári csapatok parancsnokai mellé Jóérzelmü magyarokbóT' polgári biztosok kerüljenek. Ezek feladata, hogy a közigazgatás megszervezésével elősegítsék a katonai műveleteket, gondoskodjanak a lakosság megnyeréséről, illetve fékentartásáról. Erre vonatkozó javaslattal találkozunk mind Dessewffy Emil, mind Szécsen Antal fenti beadványaiban. Szükséges „királyi biztosok kiküldése" - olvassuk Dessewffynél — azzal a megbízatással, hogy ismerkedjenek meg a közigazgatás menetével, eltávolítsák a netán beavatkozó erőket, helyreállítsák a földbirtok fenyegetett biztonságát". Ezek a biztosok „nagyon jó működhetnének és biztosíthatnák a vagyonosok rokonszenvét a kormány számára".7 9 Szécsen nemcsak, hogy Dessewffyhez hasonlóan leszögezi „minden katonai parancsnok mellé polgári személyek legyenek beosztva", hanem mindjárt vállalkozik is megfelelő személyek felkutatására.8 0 Amint látjuk, még meg sem indultak a hadműveletek a császáriak részéről Magyarország ellen, amikor a magyar konzervatív vezetők már felajánlják szolgálataikat támogatásukra. Javaslataik még konkrétabb megfogalmazást nyernek Dessewffynek 1849. január elején a seregével már Magyarország területén működő Windischgrátzhez benyújtott igen terjedelmes tervezetében. Ez ismételten leszögezi, a katonai diktatúra feltétlen szükségességét a meghódított Magyarországon. „Ezt az országot az igazságos királynak vaskeze kell, hogy éveken át kormányozza, katonai diktatúra formájában." Eredményességének feltételei: „1/ hogy a király ne hagyja magát semmiféle fennálló törvénytől, semmiféle meglévő gyakorlattól, vagy visszaéléstől akadályoztatni. . .2/ minden esetleges ellenállást eréllyel és kímélet nélkül el fog tiporni."8 1 A megszállás alatt Magyarország polgári kormányzatát egy Budán felállítandó ún. „Magyar Királyi Országigazgatási Bizottmányra" kell bízni. Dessewffy mindjárt felsorolja annak lehetséges tagjait a konzervatív párt derékhadához tartozó személyekből, elnöknek Szőgyényt ajánlva. A minisztériumot fel kell oszlatni, a közalkalmazottak között tisztogatást kell végezni. A Batthyány-kormány idején a megyei igazgatás élére került „vármegyei bizottmányokat" újjá kell alakítani, biztosítva „a nagybirtok megfelelő képviseletét". ,A lázadásban részt vett főispánok ellen egyúttal vizsgálat is indítandó" stb. „Az országnak engedelmességre és fizetésre való dresszírozása" kell, hogy legyen Dessewffy leplezetlen véleménye szerint, a katonai diktatúrának a célja. "Gróf Szécsen Antal - Schwarzenberg 1848. november. Uo. II. köt. 193-198. 1. 7'Gróf Dessewffy Emil-Windischgrätz 1949. október vége. Uo. II. köt. 177. 1. ,0 Gróf Szécsen Antal - Schwarzenberg 1848. november. Uo. II. köt. 195. 1. »1 Dessewffy-Windischgrätz 1849, január eleje. Uo. II. köt. 266-275. 1. Dessewffy ezúttal sem takarékoskodik a bécsi kormányzatnak címzett szemrehányásokkal. Az ország .általános felbomlásának. . . szülője a kormánynak ötven éven át, éppen a legmozgalmasabb időben tanúsított apatikus magatartása volt, mellyel húsz éven át nem akadályozta meg a forradalmi párt aknamunkáját". . . Uo.
