Századok – 1980

Tanulmányok - Andics Erzsébet: A konzervatívok tervei és tervezetei a forradalom és szabadságharc fegyveres felszámolására 1848/49-ben 752/V

A KONZERVATÍVOK TERVEI ÉS TERVEZETEI A FORRADALOM MEGBUKTATÁSÁRA 755 való behívása ellen: „az efféle zaklatásoktól'' mentesítsék „az egyház szabadságát, jogait és. . .békéjét".8 Július 30-án Szendrőről jelenti az ottani nemzetőrség kapitánya, hogy gróf Pallavicini Roger a nemzeti kormány („kódis minisztérium") ellen lázítja a lakosságot. A kiküldött Borsod megyei bizottság megállapítása szerint Pallavicini azzal ámította a népet, hogy „a horvátoknak igazságok van, mert őfelsége mellett vannak . . .a horvátok és illyrek. . .eleibe kellene menni a nemzetőröknek".9 Gróf Festetich Leó, aki Apponyi György hívének vallja magát, Jellasics betörésekor megszívlelendő tanácsokkal látja el báró Wessenberg osztrák miniszterelnököt, hogyan kellene Jellasics személyét mind a parasztságnak, mind a nemességnek tett ígéretekkel népszerűbbé tenni és ezzel megkönnyíteni, hogy elfoglalja a magyar fővárost.1

0 A nemzetőrség főrangú tisztjeinek nem kis része, de még inkább a hadseregbeliek — távolról sem csak gróf Teleki Ádám — 1848 szeptemberében nem hajlandók Jellasics betörését feltartóztatni, kitérnek a harc elől. Az egyháziak előszeretetüket Jellasics katonáival szemben azzal igyekeztek indokolni, hogy azok ,jobb katolikusok", mint a honvédek.1

1 A nép éberségének elaltatása ugyancsak eszköz volt arra, hogy Jellasics fegyveres fellépése minél készületlenebbül találja az országot. Amikor Wesselényi Miklós 1848 májusi vészkiáltásában fegyverre szólítja a nemzetet az egyre tornyosuló veszélyekkel szemben, a konzervatívok lapja, a Budapesti Híradó gúny tárgyává teszi a hazafiúi aggodalmakat. Jellasicsról azt úja: „agyrémeket lát az, ki bürokráciái reakciónak tulajdonítja a magaviseletét".1

2

Az ámítással, megtévesztéssel Jellasics tényleges szerepét illetően végig nem hagyott fel annak a politikai csoportosulásnak a lapja, amely csoportosulásnak oroszlánrésze volt Jellasics Magyarország elleni fellépésének kezdeményezésében és támogatásában. Jellasics kudarcáért a csalódott Szécsen, akinek eredetileg közvetlen szerepet szántak Jellasics akciójában,1

3

a bécsi kormányt hibáztatta, annak szerinte kétértelmű politikáját, azt, hogy „mindig elmulasztotta a kellő pillanatot".1

4 " 1848. június 9. Aláírva Hám János hercegprímás és a püspöki kar. Uo. II. köt. 115-119. 1. ' 1848. július 30 - augusztus 10. Uo. II. köt. 128-30. 1. 10

Gróf Festetich Leó - Wessenberg 1848 szeptember 13. Uo. II. köt. 143-145. 1. 1 1

AndicsE.: Az egyházi reakció 1848-49-ben. Budapest, 1949. 93-94. 1. I!

Budapesti Híradó. 1848. május 6. 433. 1. ' 3E. von Friedenfels: Joseph Bedeus von Scharlberg. II. köt. Wien, 1877. 37. 1. 1 "Szécsen-Metternich 1848. október 21. Nagybirtokos arisztokrácia. II. köt. 167-170. 1.