Századok – 1980

Történeti irodalom - Csetri Elek: Kőrösi Csoma indulása (Ism.: Galla Endre) 701/IV

701 TÖRTÉNETI IRODALOM Nieburg, Scharnhorst) magasfokú képzésben részesültek, külföldi utazásaik során megalapozott nemzetközi ismeretekre tettek szert, s döntéseikért mindvégig saját maguk előtt is felelősséget éreztek. Az említett politikusok felismerték, hogy a modern hadsereg kialakításához, az újtípusú racionális hivatalnoki apparátus megteremtéséhez, a nemzeti felszabadító háború sikeres megvívásához elengedhetetlen olyan alapvető reformok bevezetése, melyek a nemzeti érzést erősítik, s elősegítik a néptömegek azonosulását a politikai és katonai vezetés ügyével. Igaz, a nemzeti egység létrehozására vonatkozó merész remények az 1815-ös rendezés során meghiúsultak, a külpolitikai kényszerhelyzet s a belső liberális törekvések találkozása eredményeként bevezetett, a rendi világ demokratizálására, a nemesi privilégiumok megszüntetésére irányuló reformok a korai német liberalizmus erejéről tanúskodnak. A Béguelin és von Heydebreck vezette ókonzervatívrendi ellenzék megtörésével 1818-ban elfogadott szabadkereskedelmi vámtörvény pedig a közbülső vámok eltörlésével a Poroszország nagyhatalmi fejlődését döntő mértékben előmozdító Zollverein megteremtése felé jelentett fontos lépést. Bár az 1927-29 között Alfred Weber és Karl Mannheim tanítványaként Heidelbergben tartózkodó, majd az 1931-32 telén ugyancsak Mannheim irányításával létrehozott, a korai liberalizmus németországi történetét vizsgáló társadalom- és eszmetörténeti munkacsoport tagja, Hans Gerth több mint 40 évvel ezelőtt írta disszertációját, az azóta megjelent tanulmányok elemzéseinek, megállapításainak időszerűségét nem kérdőjelezték meg. Témaválasztása és eredeti megközelítése alapján az ismertetett munka nélkülözhetetlen ismereteket közöl a német történelmet tanulmányozók számára. Erdődy Gábor CSETRIELEK: KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR INDULÁSA Kriterien Könyvkiadó, Bukarest, 1979. 309 1. Nagy Ázsia-utazónk és világhírű tibetistánk, Körösi Csorna Sándor személye, emberi és tudományos életútja hosszú idők óta, szinte a kezdetektől tartja vonzáskörében hazai közvéleményünket, s szakemberek, lelkes kutatók immár több generációját foglalkoztatja. Azóta, hogy a Csorna-életmű első lelkes búvárlója, az India-utazó Duka Tivadar 1885-ben, máig alapvető művében tudományos igényességgel megrajzolta pályaképét, s kiadta összegyűjtött munkáit, valósággal külön tudományág, „Csomafilológia" született Körösi Csorna Sándor életének és munkásságának, valamint a velük összefüggő problémáknak a vizsgálatára. Orientalisták, nyelvészek, a magyar őstörténet kutatói, földrajztudósok (mint Ligeti Lajos, Németh Gyula, Cholnoky Jenő és mások) a Csorna-életmű szaktudományuk szférájában tartozó kérdéseivel foglalkoztak, míg mások a Duka Tivadar vágta csapáson továbbhaladva a tudós emberi pályájának, életútjának rekonstruálásán fáradoztak: vagy annak egy-egy szakaszát vették tüzetesebb vizsgálat alá (mint pl. Debreczy Sándor és Musnai László, akik Csorna gyermek- és ifjúkorát, illetve nagyenyedi diákéveit kutatták), vagy az egész életpályát tekintették át (mint Baktay Ervin Csoma-életrajzai). Ezek a jobbára századunk harmincas-negyvenes éveiben végbement kutatások eredményezték Körösi Csorna Sándor életéről és munkásságáról azt a képet, amely főbb vonásaiban és számos részletében máig helytállónak, érvényesnek tekinthető. Napjainkban, azaz mintegy másfél-két évtized óta a hazai Csorna-filológia - s általában, a Körösi Csorna Sándor személye és életműve iránt megnyilvánuló érdeklődés — valóságos reneszánszának lehetünk ismét szemtanúi: az új szakembergeneráció (Szilágyi Ferenc, Kara György, Térjék József, Bethlenfalvy Géza stb.) orientalisztikaitibetisztikai, valamint életrajzkutatói munkásságának eddigi eredményei máris sok új vonással gazdagították a Csoma-képet, egyszersmind arról tanúskodnak, hogy a Csoma-életmű még sok föltárnivalót rejteget, s további vizsgálódásokra ösztönöz. Csetri Elek monográfiája is minden bizonnyal a kutatói érdeklődés eme „új hullámának" szülötte. A> szerző nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy újratárgyalja Körösi Csorna Sándor életútjának születésétől nagy vállalkozásáig, Ázsia-utazásának megkezdéséig terjedő mintegy négy évtizednyi szakaszát - sőt, a teljesség kedvéért, egy rövid „postscriptum"-ban Csorna ázsiai utazását, 13 Századok 80/4