Századok – 1980
Történeti irodalom - Gerth Hans H.: Bürgerliche Intelligenz um 1800. Zur Soziologie deutschen Frühliberalismus (Ism.: Erdődy Gábor) 699/IV
699 TÖRTÉNETI IRODALOM gépesítés stb.). Az új termelési rendszerekhez a feltételeket is biztosítani kellett. Ennek egyik formája „bekerítések" néven vált ismertté. (1760 és 1840 között kb. 7 millió acre-t érintett.) A bekerítésekről, azok hatásáról a termelésben és a társadalomban élénk vita folyik hosszú idő óta. Míngay ennek megítélésében csatlakozik McCloskey amerikai történész álláspontjához, aki úgy véli: az angol történészek többet vitatkoznak arról, hogy a bekerítések milyen változásokat hoztak a parasztság szociális helyzetében, mint arról, hogy milyen gazdasági előnnyel jártak, s hogy milyen jelentős mértékben járultak hozzá a nemzeti termelés növekedéséhez. Összegzésül arra a megállapításra jut, hogy Angliában a társadalmi, politikai és gazdasági változások együttes hatására az ország mezőgazdasága nemcsak a világ élvonalába tartozott, hanem egyenesen a legelső volt. A kötet mintegy 2/3-át képezi az a 46 korabeli dokumentum, amely szinte nélkülözhetetlen a szakember s az olvasó számára. A dokumentumok forrásértéke igen nagy, hiszen egykorú újságcikkek, mezőgazdasággal foglalkozó munkák, gazdaságok leírása és ismertetése, termelési rendszerek (pl. a norfolki rendszer) részletes magyarázata olvasható a korszak kiváló mezőgazdászainak és kutatóinak tollából. Itt megtaláljuk Kerridge, W. Marshall, Jethro Tull stb. korának nagy jelentőségű munkáit. Mingay rövid, de lényegre törő és logikusan felépített tanulmányán túl ezek a dokumentumok biztosítják a könyv igazi értékét. Ezért, még ha a kötet szerkesztőjének egy-két megállapításával nem is ért egyet történetírásunk, a dokumentumok sokszínűsége és nagy forrásértéke jó ajánlólevél a munka kézbevételére. Fehér György Il AN S II. GERTH: BÜRGERLICHE INTELLIGENZ UM 1800. ZUR SOZIOLOGIE DES DEUTSCHEN FRÜHLIBERALISMUS Vandenhoeck & Ruprecht Göttingen, 1976. 155 1. POLGÁRI ÉRTELMISÉG 1800 KÖRÜL. A KORAI NÉMET LIBERALIZMUS SZOCIOLÓGIÁJÁHOZ A Kritische Studien zur Geschichtswissenschaft sorozatának 19. köteteként megjelent, a németországi liberális gondolkodás eredetének megragadására vállalkozó könyv mindenekelőtt azokat az alapszituációkat, azokat a speciális körülményeket vizsgálja, amelyek lehetővé tették az 1770 körül született generáció számára, hogy a spontán progresszív magatartás szintjét meghaladva a tudatos liberális politizálás útján elinduljon. Nem csoportok, gazdasági-, társadalmi-, politikai- és ideológiai megnyilvánulások történetének rekonstruálására törekszik, hanem olyan helyzetek feltérképezésére, melyek magukban hordozták a liberális gondolkodás kibontakozásának esélyeit. A liberális tendenciák kezdő pontjait keresve a szerző a 18. sz. utolsó három évtizedéig visszanyúlva veszi fel az elemzés fonalát. Ebben az időszakban ugyanis szerinte olyan, az egész államrendszert átható mozgás indult meg (elsősorban Poroszországban), mely egyszerre több szférában termelte ki a liberális gondolkodás feltételeit. A gabonatermelő nemességet pl. két irányból érték ösztönző hatások. A termelő faktorok technikai fejlesztése és racionalizálása, a piacorientáltságú üzemvezetés kialakítása, s ezzel összefüggésben a jobbágyság felszabadításának kényszere egyrészt; az állami beavatkozás kiiktatásával a szabadkereskedelem megvalósítását sürgető érdekek másrészt - a 18. sz. végén folyamatosan érlelték meg az agrárnemesség egy részének körében a polgári átalakulás megindítását szolgáló reformok iránti hajlandóságot. Azonos irányba mutató jelenségek regisztrálhatók a városon belül is. A fejedelmek merkantil gazdaságpolitikája ugyanis utat nyitott a konkurrencia előtt, s ezzel a tradicionalizmus egyik legerősebb alapját, a céhes kézművesség pozícióit gyengítette. Az új szituáció mindenekelőtt a fejedelmi kegy és a jogbizonytalanság határán ingadozó, a változó politikai körülményekhez, a konjunktúrákhoz s a hadi üzletekhez mozgékonyan igazodni képes kereskedelmi tőke képviselőinek befolyását növelte meg. A liberalizmus számára legfogékonyabbnak az a rajnai vállalkozó réteg bizonyult, amely egyszerre élvezhette a Code Civil jelentette jogbiztonságot s a francia piac megnyitásának gazdasági előnyeit.
