Századok – 1980

Közlemények - Granasztói György: Kassa társadalma (1549–57) a korreszpondencia-elemzés tükrében 615/IV

KASSA TÁRSADALMA A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN 651 A 4. tengely a termelés két jellegzetes végletét jeleníti meg. Az ismert foglalkozásúak egy része — szűcsök, szövők, mészárosok, fazekasok, vargák stb. — nem volt kassai szőlőbirtokos (1 hordó kassai bor), a jelek szerint vidéken sem volt nagyobb szőlőjük, hegyaljai borral sem kereskedtek különösebben (4-7 hordó bor). A gabonakészletekből ítélve többüknek lehetett viszont földje (1-3, 16-31 köböl gabona). Háztartásaikban a fegyverképtelenek viszonylag magas száma 1549 után csökkent (1549: 3, 5 vagy több fegyverképtelen). A másik szélsőség képviselői, bodnár, csiszár, borbély, szabó és más mesterek mellett kalmárok és kádasok is találhatók. A borral kapcsolatos kádas (borkereskedő) és bodnár foglalkozások jelenléte nem véletlen. E réteget 4—7, 16 vagy több hordó kassai bor, nagy vidéki borkészlet (32 vagy több hordó) és sok gabona (4—7, 32 vagy több köböl) jellemzi. Taxájuk közepes vagy annál nagyobb (50 és 75 dénár). Az ellentét forrása a kassai és a vidéki szőlők birtoka lehet. Ezt támasztja alá, hogy különbözik a háztartások összetétele, ami az életforma eltérésére utal. 1549 után a „szőlőbirtokos" rétegben nőtt a fegyverképesek száma (1549: 2 szolga, 1554: 3, 4 vagy több fegyveres), miközben a fegyverképtelenek száma alacsonyabb (1549: nincs fegyverképtelen, 1554: 2 fegyverképtelen). A kevés borral rendelkezőknél ellenben alacsonyabb a fegyverképesek száma (1549: 1 szolga, 1554: 2 fegyverképtelen), magasabb a fegyverképteleneké (1549: 3, 1554: 5 vagy több személy). A 4. tengelyről tehát azt olvashatjuk le, hogy az ismert foglalkozásúakat megosztotta a bortermeléshez és a borkereskedéshez való viszonyuk. A háztartások bővülését jelző adatok azt sejtetik, hogy a kassai határban 1459 és 1554 között fellendült a szőlőművelés, a lakosság egyes rétegeiben változott az életforma. A két magában is bonyolult fejlemény között azonban a korreszpondencia-elemzés közvetlen kapcsolatot nem tud kimutatni, mert ehhez hiányoznak az első periódus bor és gabona változói. A 4. tengelyen találjuk az információ 7,96 százalékát, ami majd másfél százalékkal kevesebb, mint a 3. tengely aránya. A 2. tengellyel szemben a különbözet több mint három, az 1. tengellyel szemben közel tizenkét százalék. Mint fentebb utaltam rá, az volt a tapasztalatunk, hogy a kassai faktorelemzések első három tengelye után következő további tengelyek értelmezése nehezebb, a rajtuk feltárt jelenségek az előzőekhez képest inkább részproblémák. A korreszpondencia-elemzések gyakorlata azt mutatja, hogy két olyan tengely közül, melyeket egymástól viszonylag nagy különbség ( 1 —2 százalék ) választ el, az előzőnek biztos jelentése van. Másrészt azonban hasonló jelentőségű (minimális különbözettel elválasztott) tengelyeket is lehet, egymástól függetlenül, értelmezni.2

2 4., 5. és 6. tengelyünk érdekes illusztrációk e fontos szemponthoz. A 4. tengelyen, mint látjuk, az első három tengelyhez képest kisebb horderejű, bár korántsem elhanyagolható jelenség bontakozik ki. Az utána következő 5. és 6. tengely azonban az információnak csupán 6,51, illetve 6,16 százalékát tartalmazza. Az alacsonyabb arányszámok azt jelzik, hogy a továbbiakban csak az eddigiek finomítására számíthatunk. Az 5. tengely a polgári életforma egyik ellentmondását fejezi ki. Pozitív felén szabók, kovácsok, borbélyok, velük együtt városi darabontok találhatók. Gabonájuk kevés (4—7 köböl), taxájuk alacsony (6, 12 dénár). Háztartásaikban 1549-ben 2—3 szolga volt, a fegyverképtelenek száma 1554-ig csökkent (1549: 2, 1554: 1 fegyverképtelen). 2 2 L'analyse des données. 2. к. 43.1.