Századok – 1980

Közlemények - Granasztói György: Kassa társadalma (1549–57) a korreszpondencia-elemzés tükrében 615/IV

KASSA TÁRSADALMA A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN 647 üzleteltek, a szőlő, a föld idegen volt tőlük. Elkülönültek a polgárságban a mészárosok is, akiknek nem volt kassai, hegyaljai szőlőjük, s akik gabonát sem termesztettek. Őket helyezi el az elemzés a 3. tengely pozitív végén. 2. Kassa foglalkozási tagozódása A most következő elemzésből kimarad a topográfiai szempont. Az előzőekben használt foglalkozási kategóriák helyett azonban az egyes, elkülönítésre érdemes foglalkozásokat vesszük figyelembe. Összesen 22 foglalkozást választottunk ki, közülük egy azokat a személyeket tömöríti, akikről nem tudjuk, mivel foglalkoztak.2

0

E 22 egyeddel három korreszpondencia-elemzés készült. Külön egy-egy elemzés a két periódusról, továbbá a harmadik, amely az 1549—1557 közti összeírások együttes vizsgálata. A második periódus elemzését másutt már ismertettem; most a két periódus szintézisét mutatom be.2

1 A Conscr. 1549 és 1554, valamint a Taxa és az Amb. 1557 összevont elemzésében a változók száma 59 (1549-ből 18, 1554—57-ből 38). A Taxa 1557 adóösszegeit azért vehetjük figyelembe, mert a térbeli tagozódást többé nem kutatjuk, a taxa információk pedig három városnegyedre terjednek ki, vagyis reprezentatívak az egész városra. Tekintettel az elemzés összegező voltára, ezúttal az első hat tengelyt fogjuk értékelni. E tengelyek együttesen az információ 61,7 százalékát tartalmazzák. Az 1. tengely (16. ábra) az ismeretlen foglalkozású lakosságot állítja szembe az ismert foglalkozásúval. Az erősen megosztott ismeretlen foglalkozásúak között, a tengely pozitív (jobb) felén találjuk mindenekelőtt azokat a szegény és kisvagyonú személyeket, akiknek nincs gabonájuk, kassai, vidéki boruk, s akikre 6 dénáros taxa a jellemző. Háztartásaikban 1554-ben 1 fegyverképtelen, 1 fegyverképes volt a jellemző. Csoportjukhoz vegyülnek továbbá azok is, akik magas adót fizetnek (50-75 dénár, 100 dénár és több), valamint azok, akiknél a kis és a nagy vidéki és kassai bor, valamint gabonakészleteket írták össze (2—3, ill. 32 és több hordó vidéki, 2—3, ill. 8— 15 hordó kassai bor, 1—3, ill. 16—32 köböl gabona). A 4 fegyverképtelen is ebben a feltűnően vegyes rétegben jellemző. Az 1. tengely pozitív felén csoportosuló véglet tehát erősen megosztott, de az ismert foglalkozások közül mindössze a darabontoké, továbbá a csiszároké és a kádasoké (vagyis borkereskedőké) található rajta. Utóbbi két foglalkozás ún. kontribúció értéke (vö. fentebb, 629. lap) alacsony. A többi ismert foglalkozás a másik végleten található. A tengely negatív (bal) felén levő mesterségek közül a borbélyokra, szíjgyártókra, kovácsokra jellemző kontribúció értéke nagy, az ötvösöké, fazekasoké kisebb. Háztartásaikat a fegyverképesek jellemzik (1549: 1-2 szolga, 1554: 2,4 vagy több fegyverképes), s 1549-ben a 2-3 fegyverképtelent számláló háztartások ugyancsak az ismert foglalkozásúak között fordulnak elő. E réteg vagyoni szempontból nem látszik annyira megosztottnak, mint a másik szélsőség (1,4—7, 8-31 hordó vidéki bor), de kevés a gabonája. 20

Az egyedek (foglalkozások) listáját 1. az 1. függelékben. Önálló ismert foglalkozásoknak tekintettük azokat, amelyek 1554-ben legalább 3 fó't számláltak. Ennél kisebb létszámú mesterségeket másokkal vontunk össze. "Az 1554-57-es foglalkozási elemzést 1. ,,A történész és a mérés." 324. 1. és 25. ábra.