Századok – 1980

Közlemények - Granasztói György: Kassa társadalma (1549–57) a korreszpondencia-elemzés tükrében 615/IV

KASSA TÁRSADALMA A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN 633 korrespondencia-elemzés megalkotói egyébként kifejezetten ajánlják, hogy az elemzés finomítása érdekében, ahol lehet, folyamodjunk a részhalmazok vizsgálatához. Kiindulásul tehát két részhalmazt hasonlítunk össze, a Conscr. 1549 és 1554 változóit. Más szóval, két egyező felépítésű forrás adatait állítjuk párhuzamba, és érdeklődésünk homlokterébe a demográfiai adatokat állítjuk. Első tengely: A Főtér és a városperem ellentéte 1549-ben az 1. tengely az adatok 11,55 százalékát, 1554-ben 18,64 százalékát magyarázza. Az 1549. évi helyzetet ábrázoló térkép (6. ábra) szerint az ellentét a Főtér nyugati oldala (középső tömbök) és a városfal mellett húzódó részek (az északi és a déli kapu környéke, a Kovács és a Mészáros utca felső, a Forgács utca külső vége stb.) között mutatkozik. Kassa középső íptéri háztömbje 1549-ben nem olyan egységesek, mint a peremrész tömbjei. Elüt például a többitől a Béka utca alatti két (17. és 18. számú) háztömb, továbbá a 4. negyed főtéri házsora is, amely a Malom utca torkolata alatt kezdődik. Általában a város délkeleti része, gyakorlatilag a 4. negyed különbözik a másik háromtól, mert alig látni ellentétet a háztömbjei között. Mi jellemezte 1549-ben a falhoz közel eső részekés a központi fekvésű háztömbök ellentétét? Az 1. tengely a háztartások eltérő létszámát, másfajta összetételét állítja szembe. A központi részen nagy létszámú háztartások vannak: 3 vagy több fegyverképes szolga, 4, 5 vagy több fegyverképtelen személy (vagyis feleség, gyermek, nőcseléd), a főtéri tömbök háztartásaiban él. Az itteni házakban gyakran 2-3 háztartás is van, s a néhány nő háztartásfő szintén a Főtéren lakik. Ezzel szemben a város peremrészein a polgárság háztartásai kisebbek, 3 vagy kevesebb fegyverképtelen személy jellemzi őket. Szolgák alig vannak, helyettük fegyverképes családtag egészíti ki a családot, összegezve: a peremrészek háztartás-létszámai mintha egybeestek volna a családi magéval; a központi fekvésű tömbökben a háztartások szolgákkal bővültek. Ez az ellentét rajzolódik ki 1554-ben is, jóllehet a topográfiai tagozódás láthatóan megváltozott (7. ábra). Az 1554-ig bekövetkezett változások élére kívánkozik, hogy a 4. negyed főtéri házai immár határozottan elkülönülnek a városszéliektől, a Főtér egységesebb, mint korábban. A központ és a szélek ellentéte abban is módosult, hogy míg 1549-ben a periféria különül el erőteljesen, 1554-ben a belső, főtéri tömbök válnak ki határozottabban. A belső rész és a perem ellentmondását 1554-ben is az 1549-ben megismert különbségek jellemzik. Most is a főtéri házsorokban csoportosulnak a nagyiétszámú háztartások (3, 4 vagy több fegyverképes, 5 vagy több fegyverképtelen). Felbukkan a belső részen egy jellemző foglalkozási ág, a kereskedőké. A városszéli háztartások kisebb létszámúak, gyakori köztük az olyan, amely mindössze 1 fegyverképest, 1 fegyverképtelent számlál.