Századok – 1980
Közlemények - Székely György: Mátyás király és a morva főváros 600/IV
612 SZÉKELY GYÖRGY uralmától távolodunk, a morva helyi jelleg egyre jobban előretört.6 De egyre inkább háttérbe szorult a társadalmi küzdelemnek az a messze mutató kérdése is, hogy a céhes vagy a korai tőkés iparszervezet győz-e? A városi rend és a feudális erők harca háttérbe szorította ezt. A bmói városi oklevélállománynak harmadik, Mátyás királyhoz kapcsolódó csoportja is a feudális környezet valóságával magyarázható. Részben a társadalom rendi poliiikei szervezete magyarázza, hogy lecsapódtak bel- és külpolitikai ügyek a morva főváros iratfogadásában és eljárásaiban, részben pedig a város agrarizálódása, a papság és nemesség városon belüli vagy város környéki érdekeltségei jártak ilyen írásbeliséggel. A városi rend összetartozása magyarázza meg, hogy más városokat érintő ügyek dokumentumait is őrizték Brno iratai között. Talán a várost vezető réteg anyanyelvi hovatartozásának akart kedvezni Mátyás király, amikor 1473. május 28-án VySkovból értesítette, éspedig német nyelvű oklevélben, hogy Brnóban tartománygyűlést kíván tartani. Megőrizték az 1477. július 25-én Brnóban kelt 46 pecsétes oklevelet a landfryd ügyében tartott tartománygyűlésről. A cseh nyelvű pergamen oklevél a Mátyás-kori tényleges morva és virtuális cseh államszervezet számos elemét őrizte meg. Szerepelnek benne Protasius z Boskovic olomouci püspök, Ctibor z Cimburka a z Tova&wa mint a morva őrgrófság hejtmanja és mint a cseh királyság kancellárja, Pertvolt z Lipého mint a cseh királyság főmarsallja, Olomouc, Brno, Znojmo és Jihlava polgármesterei és tanácsai, valamint más főurak, főpapok, lovagok és városok a morva őrgrófságból, közük Proczek z Kunstata. Nemzetközi vonatkozású ügy, amiről Mátyás király Boroszlóból értesítette Brno tanácsát 1474. december 9-én kelt cseh nyelvű oklevelében, hogy megegyezett IV. Kázmér lengyel királlyal (ez is Commissio propria domini regis). Megőrizték azt a távoli vonatkozású levelet is Brno levéltári anyagában, amit pedig Jihlava város polgármestere és tanácsa írtak 1484. augusztus 28-án Mátyás királyhoz cseh nyelven annak alapján, hogy a királytól értesültek a szultán Moldova elleni támadásáról. Mátyás egy morva belügyben is írt Brno tanácsának, 1475. december 21-én Belgrádból (in Nándor Alba) cseh nyelvű oklevélben (De commissione propria domini regis), a Hynek z Lichtnburk alkomorník (alkamarás) halála miatti tisztségbetöltés ügyében. A cseh iroda tehát a távoli városba is elkísérte a királyt. Mátyás királyi figyelemre méltó feudális környezetét őrizte meg az az ünnepélyes cseh nyelvű oklevél (Ad mandatum domini regis in consilio; összetett magyar-cseh címer körüli állami és hollós családi címerekből álló nagy királyi függőpecséttel), amely a 6Bertold Bretholz: Brünn i. m. 142-143.0.; Vladislav Dokoupil: Soupis provtiskb z fondű Universitní knihovny v Brné (v Praze, 1970.) 15, 33, 96, 218, 323.0.; Vladislav Dokoupil: Dejiny moravskych klásterních knihoven ve správe Universitní Knihovny v Brné (Brno, 1972.) 224, 298, 306. о.; Borsa Gedeon ismertetése Dokoupil, Vladislav: Pocátky brnénského knihtisku. Prvotisky. Brno, 1974. с. munkájáról (Magyar Könyvszemle, 1975. 3-4. szám) 346-348Helmut Presser: Johannes Gutenberg in Zeugnissen und Bilddokumenten (Reinbek bei Hamburg, 1967.) 163.0.; V. Kovács Sándor: Az első magyar nyomdatörténet ismeretlen kézirata (Magyar Könyvszemle, 1973. 3-4. szám. 339. o.; Csaba Csapodi: Die erhalten gebliebenen Bücher des Johannes Filipec (Pruis), Bischof von Grosswardein (um 1431-1509) (Sonderdruck aus dem Gutenberg-Jahrbuch 1975. 339. o.; Brno Egyetemi Könyvtár, Ösnyomtatványtár. Brnénské prvotisky. KP 2 signât.: Almanach; Brno Városi Levéltár I. 2149.: Johannis de Thwrocz Chronica Hungarorum. brnói kiadás, díszes, iniciált kötésben; Pannonhalma, Bencés Fó'apátsági Könyvtár, a Thuróczi krónika brnói és augsburgi kiadásai; Brno Egyetemi Könyvtár ... ZD P 47 signât.: Missale Strigoniense.
