Századok – 1980

Tanulmányok - Zimányi Vera: Gazdasági és társadalmi fejlődés Mohácstól a 16. század végéig 511/IV

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS MOHÁCSTÓL A 16. SZÁZAD VÉGÉIG 517 Igaz, hogy Mexikó évi átlagtermelése 1521 — 1544 között még csak 3400 kilogramm körül mozgott, azonban ez a mennyiség rohamosan emelkedett; a perui Potosi ezüstbányáinak a megnyitása után pedig soha nem látott kincsözön érkezett Európába: Időszak Évi átlag kilogrammban Időszak Mexikó Potosi 1521-1544 3 400 — 1545-1560 15 000 183 200 1561-1580 50 200 151 800 1581-1600 74 300 254 300 Az 1540-es évektől kezdve a nemesfém lett a transzatlanti kereskedelem legfontosabb árucikke: immár bőségesen ki tudták elégíteni az egyre fokozódó nemesfémszükségletet. Egyedül a portugálok hoztak be egyre számottevőbb mennyiségű cukrot Brazíliából; a Sevillába érkező hajókaravánok legértékesebb rakománya az egész 16. század folyamán a nemesfém maradt. A rabszolgamunkával olcsón kibányászott, és az 1558-ban felfedezett amalgámozási eljárással a nyers ércből higany hozzáadásával könnyen kiválasztott amerikai ezüst egyszeriben erősen csökkentette az európai nemesfémbányák szerepét, amelyek fizetett bérmunkásokkal csak sokkal drágábban tudtak termelni. Alapvetően ez a versenyképtelenség okozta a délnémet tőkések anyagi megrendülését, aminek a sorozatos bankcsődök csak következményei voltak. A kelet-középeurópai bányászat nemzetközi szerepe erősen csökkent, és nagyrészt helyi jelentőségűvé vált. A magyarországi bányatermékek exportjának a nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepe ugyan csökkent, de annál fontosabbá vált az agrártermékek kivitele. Korábbi kezdetek után a 16. század folyamán öltött igazán nagy méreteket az a hatalmas nemzetközi munkamegosztás, amelynek során Nyugat-Európa tömegfogyasztást szolgáló ipari termékeket exportált Európa keleti felébe, és ez viszont ugyancsak tömegfogyasztást szolgáló élelmiszereket és nyersanyagokat szállított Nyugat-Európába. Ennek a fejlődésnek a során egyre fontosabb szerep jutott a magyarországi állat-, elsősorban szarvasmarha-exportnak, valamint a borkivitelnek. Ellenértékként természetesen egyre fokozódó mennyiségben hoztunk be iparcikkeket, elsősorban textiliát, de fémeszközöket, fűszereket, úgynevezett nürnbergi árukat, vagyis rövidárukat is. A nemzetközi munkamegosztásba agrártermékek exportjával és iparcikkek importjával történő bekapcsolódás igen károsan hatott a hazai ipar fejlődésére, viszont magas színvonalra emelte a hazai állattenyésztést és bortermelést. E széles körű kereskedelembe való bekapcsolódásunkat közvetlenül az Európa-szerte kibontakozó agrárkonjunktúra és árforradalom ösztönözte. Az agrárkonjunktúra és az árforradalom kibontakozása Magyarországon Az új világgazdasági helyzet meghatározóan hatott a magyarországi gazdasági fejlődésre is. Ez a helyzet azt jelentette, hogy az agrártermékeket exportáló Kelet-Közép-Európa számára kedvezővé váltak a cserearányok. Azonos mennyiségű gabonáért, állatért