Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Gyarmati György: Történetírásunk a felszabadulás utáni korszakról 466/III
482 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK Az eddig elmondottakon túl az egyes tradicionális társadalmi nagycsoportok belső szerkezetében, karakterében végbement változásokról is jelentek meg elemzések. A munkásosztályon belül a szocializmus alapjainak lerakásáig előállt metamorfózis történeti elemzését korábbi kutatásai időhatárának kiterjesztésével Lackó Miklós végezte el.49 Sokoldalú elemzésben feltárta a munkásság főbb csoportjainak, az ipari ágazat dolgozóinak szektoronkénti szám- és aránybéli változását, származás szerinti rétegződését és ágazati megoszlását, a munkásság szakképzettségi összetételében bekövetkezett változásokat, és kitért a fizikai származású, de nem fizikai munkát végzők mobilitásának elemzésére is. Ezt az elemzést bővítette a hetvenes évek elején Kemény István annak bemutatásával, hogy a munkásosztályba áramlott, elsősorban mezőgazdasági fizikai dolgozókból származó réteg tradíciói hogyan hatnak a munkásosztály életmódjának alakulására, valamint, hogy a származás milyen összefüggésben áll a szakképzettség szintjével az egyes munkásrétegek között. Ugyancsak ő írta le, hogy a munkásság különböző korcsoportjaiban - az egyes időszakok gazdaságpolitikájával szoros összefüggésben —, milyen eltérő sajátosságok figyelhetők meg az intra- és intergenerációs mobilitásban.5 0 A mezőgazdasági keresők arányának felére esése, valamint az, hogy a hatvanas évek munkásainak 50%-a paraszti származású volt, már önmagában is érzékelteti: a társadalmi mobilitás legaktívabb tömegei a parasztságból kerültek ki, holott a földosztás és a világháború utáni első évek agrárátalakulása épp ellenkezőleg, a parasztság felbomlásának lelassulását sejtette. A hatalom jellegében 1948 után bekövetkezett változás, az iparosítás, valamint az 1950-es évek agrár-, paraszt-, és szövetkezeti politikája együttesen jelentett lehetőséget és késztetést egyfelől egy belső migrációval párosuló, foglalkozást, a településformát és életmódot változtató mozgásra, másfelől egy, a társadalmi hierarchián belüli vertikális mozgásra. Az e változások által érintett csoportok egy részének a faluból való eltűnése már önmagában is új vonásokat rajzolt a megmaradt parsztság és a falu arculatára. A mezőgazdasági népesség számában, struktúrájában végbement változásokról olvashatunk Orbán Sándor - részben már említett — tanulmányaiban.5 1 Emellett, elsősorban ről. Bp. 1974. Magvető Kiadó. 522-537. 1. - Szelényi Iván: Lakásrendszer és társadalmi struktúra. Szoc 1972. 1. sz. 49-74. 1. - Vukovics György: A városok és a községek népessége és lakásviszonyai. Dem 1975. 18. évf. 2-3. sz. 271-286.1. 49 Lackó Miklós: Szerkezeti változásoka magyar munkásosztály összetételében 1945-1962. in: Húsz év . . . 75-103.1. 5 0 Kemény István: A magyar munkásosztály rétegződése. Szoc 1972.1. sz. 36-48.1. 51 Orbán Sándor: Változások a mezőgazdasági népesség számában és szerkezetében Magyarországon 1949-1961. in: Húsz év . . . 167—232.1. - Orbán Sándor: A mezőgazdasági népesség rétegződése a földreform után Somogy megyében (1945-1949). AtSz 1965. 7. évf. 1. sz. 1-59. 1. -Orbán Sándor: Az agrárszegénység számának és helyzetének alakulása a felszabadulás után (1945-1948). PtK 1966. 12. évf. 2. sz. 56-92. 1. - Orbán Sándor: A gazdagparasztság helyzete és fölszámolásának kezdetei a felszabadulás után. AtSz 1968. 10. évf. 3-4. sz. 382-438. 1. - Orbán Sándor: A demokratikus agrárforradalom és a parasztság rétegződésének problémái a felszabadulás után. Sz 1970. 104. évf. 4. sz. 941-982. 1. - Orbán Sándor: A tanyarendszer átalakulásának néhány problémája a felszabadulás után. TSz 1975. 18. évf. 1. sz. 88-95. 1. - Orbán Sándor: A parasztság szerkezeti átalakulásának kérdései a demokratikus és a szocialista agrárforradalom időszakában (1945-1961). in: Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon a felszabadulás után. (Szerk. Balogh Sándor és Pölöskei Ferenc). Bp. 1975. 75-131. 1. - Gy. Varga: Changes in the Social and Economic Status of Hungary' s Peasantry. NHQ 1965. Vol. 6. Nr. 20. p. 28-46. - Gy. Varga: Changes in the Peasant Living Standard. NHQ 1966. Vol. 7. No. 21. p. 86-101.
