Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Romsics Ignác: Történetírásunk a két világháború közötti korszakról 440/III
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZTI KORSZAKRÓL 457 (paraszt)-kérdés átértékelésével, a népfrontpolitika elfogadásával és alkalmazásával nyerte vissza vonzóerejét. A korszak végére ennek olyan eredményei lettek, mint az 1937-es Márciusi Front vagy az 1944-es Magyar Front megalakításának kezdeményezése, amelyek a felszabadulás utáni magyar népfront történelmi előzményeiként foghatók fel. Számos kötet foglalkozik az antifasiszta ellenállási mozgalom kibontakozásával, amelynek egyik motorja szintén a Kommunista Párt volt.8 2 E megújult munkásmozgalomtörténet-írás első eredményei alapján készültek el a kor munkásmozgalmának történetét összefoglaló jelleggel bemutató kézikönyvek.8 3 A párt- és szervezettörténeti tanulmányok másik része a szélsőjobboldali, polgári liberális, keresztényszocialista pártokkal és szervezetekkel, valamint az ifjúsági mozgalmak és a népi írók mozgalmának történetével foglalkozik. A szélsőjobboldali pártokkal és szervezetekkel foglalkozó munkák8 4 a magyar szélsőjobboldalon belül két fő irányzatot különböztetnek meg. Egy ún. szalon-fasiszta „úri" irányzatot, mely a merész demagógiától félt, s ezért széles tömegbázisa sem volt (a keresztény középrétegek egyes csoportjaira támaszkodott), s egy radikálisan ellenzéki populista fasiszta irányzatot, melynek egyik ága, a Böszörményi-féle kaszáskeresztes mozgalom az alföldi parasztság elesett rétegeire, másik, ún. nemzetiszocialista ága a városi kispolgárság és munkásság egyes rétegeire támaszkodott. A fasizmus radikális ágának elismert vezére egyre inkább Szálasi Ferenc lett, az „úri" irányzat politikai reprezentánsai pedig a harmincas évek két miniszterelnöke, Gömbös Gyula és Imrédy Béla voltak. A Magyar Országos Véderő Egyesület, mely egyike volt az egész korszakban rendkívül befolyásos titkos, féllegális és legális jobboldali szervezeteknek, a fasizmus „úri" irányzatához kötődött. Speciális szélső-Pintér István: Magyar kommunisták a Hitler-ellenes nemzeti egységért 1941 jún.-1944. márc. Bp. 1968, Kossuth Kiadó. 325 1.; uő: A Magyar Front és az ellenállás. Bp. 1970, Kossuth Könyvkiadó. 263 L; uő: Magyar antifasizmus és ellenállás. Bp. 1975. Kossuth Könyvkiadó. 488 1. - Korom Mihály: A fasizmus bukása Magyarországon. A népi demokratikus átalakulás feltételeinek létrejötte. 1943-1945. Bp. 1961, Kossuth Könyvkiadó. 266 1. - Fegyverrel a fasizmus ellen. Tanulmányoka magyar ellenállás történetéből. Szerk. Gazsi József, Pintér István. Bp. 1968, Zrínyi Kiadó. 312 1. 83 A magyar forradalmi munkásmozgalom története. 2. köt. 1919-1944. Szerk. Nemes Dezső. Bp. 1967. Kossuth Kiadó. 289 1. (Isztorija vengerszkogo revoljucionnogo rabocsego dvizsénija. Glav. red. Dezse Nemes. Moszkva 1970, Progreszsz. 301 1. és Dejiny mad'arského revolucniho delnického hnuti. 1-3. köt. Red. Dezső Nemes. Praha Svoboda, 1974. 474 L) - Küzdelmes évszázad. Fejezetek a magyar munkásmozgalom történetéből. Főszerk. Vass Henrik. Bp. 1975, Táncsics Kiadó. 297 1. (Studies on the History of the Hungarian Workingclass Movement 1867-1966. Szerk. Vass Henrik. Bp. 1975. Akad. Kiadó. 428 L) - Borsónyi, György: Szocialiszticseszkie dvizsénija v Vengrii v period mezsdu dvumja mirovümi vojnamL ÉH 1970. 485-512.1. "Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták. 1935-1934. Bp. 1966, Kossuth Könyvkiadó. 347 1. Uő: Arrow-cross men, national socialists, 1935-1944. Bp. 1969, Akad. Kiadó. 112 1. Studia historica Scientiarum Hungaricae 61. - Szakács Kálmán: Kaszáskeresztesek. Bp. 1963, Kossuth Kiadó. 126 1. Uő: Krajne pravüe dvizsénija v vengerszkoj derevne v tridcatüe godü. AH 1966. 12. tom. 3-4. nr 347-372. 1. és I partiti fascisti degli anni trenta. Ungheria d'oggi 1967. 7. tom. 2. nr. 27-49. 1. - Tilkovszky Lóránt: SS-toborzás Magyarországon. Bp. 1974, Kossuth Kiadó. 191 1. Uő: Die Werbeaktion der Waffen-SS in Ungarn. AH 1974. 20. tom 1-2. nr. 137-181.1. - Tilkovszky Lóránt: Ez volt a Volksbund. A német népcsoportpolitika és Magyarország 1938-1945. Bp. 1978, Kossuth Könyvkiadó. 420 1. Uő: Volksdeutsche Bewegung und ungarische Nationalitätenpolitik (1938-1941). AH 1966. 1Z tom. 1-2. nr. 59-111. L; 3-4. nr. 319-346. 1. - Dósa Rudolfné: A MOVE. Egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet. 1918-1944. Bp. 1972, Akad. Kiadó. 228 1. 9 Századok 1980/3
