Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Szász Zoltán: A világosi fegyverletételtől az őszirózsás forradalomig 404/III
438 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK Az általunk tárgyalt korszak történetírásában a századvégen következik be az első nagy változás, amikor megkezdődik "az intézményesedés térhódítása, a szakszerűsödés új szintjét éri el a kutatómunka. A történetírást általában áttekintő összefoglalás2 2 8 mellett különösképpen a pozitivista történetszemlélet kibontakozásával foglalkozó nagymonográfia22 9 nyújt átfogó képet erről a tudományágról. Az ekkor kibontakozó magyar orientalisztika egyik jelentős egyéniségét, Vámbéry Ármint23 0 kismonográfia mutatja be. A magyar történetírás máig központi, mindenkor rangos folyóirata, a „Századok" 1867-ben indult, s fontos gyújtópontja volt a kutatásnak, és kritikának.231 Az egyházak még jó ideig számos kutatót adtak a történetírásnak.2 3 2 A korszakra vonatkozó historiográfiai témák közül csupán néhányat tudunk kiemelni, megjegyezve azonban, hogy a feldolgozás ma még csak az első lépéseket tette meg. A magyar történeti-politikai gondolkodásban Széchenyi István kultusza kiemelt helyet foglalt el, tulajdonképpen a reform és forradalom gondolatának szembeállításában szolgált historizáló bizonyítóanyagként.23 3 A dualista berendezkedés politikai kereteit történeti síkon feszegette az ún. kuruc függetlenségi történetfelfogás, amelynek legismertebb képviselője a politikus Thaly Kálmán (és baráti köre) volt.23 4 A gazdaság, főként a parasztságtörténet fontosságát felismerő jelentős liberális történésze a kornak a polgárosodást teljes mértékben elfogadó Acsády Ignác.23 5 Az egykorú gazdaságtörténetírás szélesebb körökben ma még ismeretlen. A századforduló történetszemléletét az eddigieken túl tanulmánykötet, az egykorú oktatási anyagok felfogását vizsgáló monográfia, a pozitivista jogfilozófia helyét bemutató könyv ismerteti.23 6 Az első világháborút közvetlenül megelőző időszak magyar történetírásának útkeresésével, főleg Szekfű Gyula és kortársai pályakezdésével értékes művek szemészet története. Bp. 1954, Akad. Kiadó 212 1. Pál Lajos: Rónay Jácint. Bp. 1976, Akad. Kiadó 1921. (Magyar tudósok) Kása László, Keve András, Farkas Gyula: Herman Ottó. Bp. 1971, Akad. Kiadó 179 1. 1 t. M. Zemplén Jolán-Egy ed László: Eötvös Loránd. Bp. 1970, Akad. Kiadó 202 1. 1 t. Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. Bp. 1958, Zrínyi Kiadó 389 1. 2 2 *Lederer Emma: A magyar polgári történetírás rövid története. Bp. 1969, Kossuth 198 p. 119 R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. I—II. Bp. 1974, Akad. Kiadó 309; 5211. (Tudománytörténeti tanulmányok 5.) 23 "Hazai György: Vámbéry Ármin. Bp. 1976, Akad. Kiadó 1311. 23, Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története. Sz. 1967. 101. évf. 1-2. sz. 233-267 1. Mann Miklós: Adatok a Századok történetéhez Szilágyi Sándor szerkesztői korszakából (1875-1899). sz 1968. 102. évf. 1-2. sz. 205-239 1. 2 3 2Rottler Ferenc: Beiträge zum Versuch der Bildung einer Gruppe von kirchlichen Geschichtschreibern im Ungarn der 1860-er Jahre. AH 1973. voL 19. no 1-2. p. 23-53. 233 Varga Zoltán: A Széchenyi-ábrázolás fő irányai a magyar történetírásban. Bp. 1963, Akad. Kiadó 374 1. (Tudománytörténeti tanulmányok 3.) 23 *R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. Bp. 1961, Akad. Kiadó 502 1. (Tudománytörténeti tanulmányok 1.) 23 5 Gunst Péter: Acsády Ignác történetírása. Bp. 1961, Akad. Kiadó 314 1. (Tudománytörténeti tanulmányok 2.) Gunst Péter: Acsády Ignác. Bp. 1973, Akad. Kiadó 236 1., 1 t. (Magyar Tudósok.) Buza János: Historiográfiai vázlat 1867-1945 közötti ár- és bértörténetírásunkról. MTAFT 1977. 26. köt. 1-2. sz. 186-203.1. 2 3 6 Horváth Zoltán: Irodalom és történelem. Bp. 1968, Szépirod. Kiadó 353 1. Unger Mátyás: A történelmi tudat alakulása középiskolai történelemtankönyveinkben a századfordulótól a felszabadulásig. Bp. 1975. Tankönyvkiadó 340 1. Szabó Imre: Pikier Gyula: Bp. 1973, Akad. Kiadó 182 1. 1 t.
