Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Szász Zoltán: A világosi fegyverletételtől az őszirózsás forradalomig 404/III
AZ 1918-IG TERJEDŐ KORSZAKRÓL * 421 1861. évi politikai harcok egyik vezéralakja, Kossuth emigrációs vezértársa, Teleki László volt az egyike azoknak, akik körül a történeti Magyarország nemzetiségeivel szemben lényeges engedményt tevők, a társadalmi kérdéseket is demokratikusabban kezelők tábora — esetleg — kikristályosodhatott volna. Teleki azonban öngyilkos lett, s tragikus sorsa is felhívta a figyelmet a soha ki nem bontakozó tendencia lehetőségének földerítésére.112 Egy másik külön utat testesített meg az emigráns liberális Kászonyi Dániel, aki egészen közeljutott az európai munkásmozgalomhoz.11 3 A kiegyezést megelőző évek története szempontjából fontos tanulmányok láttak napvilágot. Ausztriának a kiegyezés kényszerű elfogadásához vezető útját elsősorban a kormányzati politika oldaláról,11 4 valamint az osztrák-német liberális tábor színeváltozásának oldaláról közelítették meg.11 5 Utóbbi jelentőségét az adja, hogy a magyar kutatás eddig kevéssé vetett számot azzal a liberalizmussal, amely Ausztrián belül jelentkezett, s a centralizációt feladva elősegítette a magyar liberálisok győzelmét és az 1867-es kiegyezés megszületését. A magyar közvélemény alakítását végző sajtó ismét felkeltette a kutatás figyelmét,116 mivel a lapoknak is része volt abban, hogy az ország népe hozzászokjon a kiegyezés gondolatához és tényéhez. A Magyarország történetében oly jelentős politikai fordulat, a kiegyezés konkrét bemutatására és elemzésére az összefoglaló művek mellett monográfiákban is sor került,11 7 idegennyelvű tanulmány azonban alig látott napvilágot.11 8 A dualizmus rendszerének korai időszaka még az 1950-es években fő vonalaiban tisztázódott, feudális maradványokkal terhelt, de alapvetően polgári berendezésként tartjuk azóta is számon,1 1 9 megszilárdulására az 1870-es években került sor, főként a német-osztrák—magyar kettősszövetség megkötésével.12 0 A megszilárdulás folyamatába tartozott az 1875. évi nagy pártegyesülés, amikor a kiegyezés mérsékelt ellenzőinek tábora egyesült a kormánypárttal, s Tisza Kálmán vezetésével a nagybirtok és a középbirtok új szövetségét megtestesítő szabadelvű párt megszületésével kialakult a dualizmusra majdnem végig jellemző 112 Horváth Zoltán: Teleki László. 1810-1861. 1-2. köt. Bp. 1964, Akad. Kiadó 502 1. 1 t., 374 L 113 Márkus László: Kászonyi Dániel. Sz. 1968. 102. évf. 3-4. sz. 447-483 1. Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka. (Ungarns vier Zeitalter.) (Ford. Kosáry Domokos) Bev. és jegyz. ell. Márkus László. Bp. (1977) Szépirod. Kiadó 597 1. 114 Kovács Endre: Ausztria útja a kiegyezéshez. Bp. 1968. Kossuth 335 1. II s Somogyi Éva: A birodalmi centralizációtól a dualizmusig. (Az osztrák-német liberálisok útja a kiegyezéshez.) Bp. 1976, Akad. Kiadó 224 1. Pläne zur Neugestaltung der Habsburger Monarchie nach dem Preussisch-Österreichischen Krieg von 1866. AH 1975. vol. 21. 19-51.1. 116 Antall József: Eötvös József Politikai Hetilapja és a kiegyezés eló'készítése 1865-1866. Sz 1965. 99. évf. 6. sz. 1099-11301. Gergely András- Veliky János: A politikai közvélemény fogalma Magyarországon a XIX. század közepén. AUD hist. 7. 1974. 5-43.1. III Galántai József: Az 1867-es kiegyezés. Bp. 1967, Kossuth Kiadó 165 1. 11 •Galántai József: Der österreichisch-ungarische Ausgleich und der ungarische Reichstag. A USB Sectio historica 9. 1967. 131-161. p. Kosáry Domokos: Ungarische poütische Bestrebungen und die Probleme der Monarchie im Zeitalter des Dualismus. AH 1971. vol 17. no 1-2. p. 27-52. 119 Pach Zsigmond Pál: A dualizmus rendszerének első' évei Magyarországon. Sz. 1955. 89. évf. 1. sz. 34-74.1. li0 Pach Zsigmond Pál: A dualizmus rendszerének megszilárdulása az 1870-es években. Bp. 1958. Soksz. 501.
