Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Szász Zoltán: A világosi fegyverletételtől az őszirózsás forradalomig 404/III
414 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK máig is egészében elfogadott alaptétel. Mezőgazdaságunk egészének, de főként a paraszti gazdaság történeti átalakulásával nagy, máig is alapvető gyűjteményes munka foglalkozik, amelyben külön fejezet tárgyalja — európai összevetésben4 9 — a parasztság helyzetét. A tradicionális mezőgazdaságtörténet összes lehetőségeit kihasználó új szintézis5 0 egyben azt is jelzi, hogy a jövőben csak a statisztikai anyagok átdolgozásával, új forrásanyagok bevonásával lehet érdemben új eredményeket elérni. A gazdaságtörténet nagy fordulója, a jobbágyfelszabadítás még hosszú ideig a történeti vizsgálat egyik fontos területe marad. Az 1848-as felszabadítás részleteiben több évtizedig elhúzódott, s a végrehajtás demokratikusabb vagy konzervatívabb formája sok ezer parasztgazdaság, sokszáz középbirtok jövőbeni sorsára volt döntő kihatással. A felszabadítás vizsgálata lokális szinten történik,51 illetve az idevágó forrásanyag kutatásra való előkészítése útján.5 2 A jobbágyfelszabadítás utáni időkben az európai konjuktúra hatására roppant mértékben növekedett a szántóföldi művelés,5 3 egyben nőttek a terméshozamok is, főként a századvégig, s ebben a gépesítésnek is szerepe volt.54 A múlt század utolsó évtizedeiben fellépő gabonaáresés előzményeit és hatását részletesen vizsgálták,55 és statisztikai feldolgozás készült a mezőgazdaság 1867—1963 közötti árhelyezetéről,S6 mely korszakunkra — a kortársak által vitatott — jelentős ipari ollót mutat ki. A mezőgazdasági üzemtípusok fejlődésének vizsgálata5 7 a tájegységek, egyes ágak helyzetéről számol be, s megkezdődött a mezőgazdasági érdekszervezetek funkciójának feltárása58 4®A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848-1914. Tanulmányok 1-2. köt. Szerk., bev. Szabó István. Bp. 1965, Akad. Kiadó, 479; 756 L (írták: Balogh István, Für Lajos, Gyimesi Sándor, Hársfalvi Péter, Horváth Zoltán, Katona Imre, Niederhauser Emil, Orosz István, Rácz István, Sárközi Zoltán, Simonffy Emil, Szabad György, Varga Gyula, Varga István.) S0 A magyar mezőgazdaság a XIX-XX. században Szerk. Gunst Péter, Hofmann Tamás. Bp. 1976. Akad. Kiadó. 472 1. (írták: Donáth Ferenc, Gunst Péter, Hofmann Tamás, Vörös Antal.) 51 Simonffy Emil: Úrbéri birtokrendezések Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. Agrártörténeti tanulmányok (Szerk. Szabó István) Bp. 1960, Tankönyvkiadó 339-414. 1. Simonffy Emil: Adatok a paraszti birtokviszonyok vizsgálatához Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. AtSz. 1968. 10. évf. 1-2. sz. 131-1791. Sándor Pál: A parasztbirtok típusai Vas megyében 1849 után. VSz 1967. 21. évf. 4. sz., 510-525.1., 1968. 22. évf. 2. sz. 185-197.1. 5 гSándor Pál: A birtokrendezési periratok. Bp. 1973, Akad. Kiadó 105 1., 4 t. 53 Szuhay M(iklós): L'évolution des cultures à charrue en Hongrie, de 1867 a 1914. Nouvelles Études historiques 1965. 1., 639-666. 1. Balassa Iván: Der Maisbau in Ungarn. AEt 1956. vol. 5. fasc. 1-2. 103-181.1. 5*Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon. Bp. 1965, Mezőgazd. Múzeum. 282 1. Sándor Vilmos: A gabonacséplés gépesítése Magyarországon. AtSz 1962. 4. évf. 3-4. sz. 403-446. p. - Die Mechanisierung des Getreidedrusches in Ungarn. AtSz 1963. 5. évf. Supplementum. 25-64.1. 5 5 Sándor Pál: A XIX. századvégi agrárválság Magyarországon. Bp. 1958, Akad. Kiadó 440 p. 2 t. — Németnyelvű összefoglalást Id.: Studien zur Geschichte der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Bp. 1961, Akad. Kiadó 167-193. 1. S6A magyar mezőgazdaság árhelyzete az utolsó évszázadban (1867-1963) Bp. 1965, Stat. Kiadó. 71 1. 57 Puskás Julianna: A magyarországi mezőgazdaság tőkés fejlődésének vizsgálata az 1895. évi üzemstatisztika adatai alapján. TSz 1960. 3. évf. 4. sz. 446-478. 1. 5'Erdei Ferenc-Pataky Ernő: Termelői szervezetek a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésében. AtSz 1957. 1. évf. 3-4. sz. 165-182. p., 1959. 2. évf. 1-4. sz.7-23.1. Vörös Antal: A tejgazdaságok kialakulása a Dunántúlon 1880-1895. AtSz 1965. 7. évf. 4. sz. 471-495.1.
