Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Miskolczy Ambrus: A szatmári békétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig 378/III
AZ 1849-1G TERJEDŐ KORSZAKRÓL 389 járói,4 9 sajtópolitikájáról és iskolapolitikájáról, annak eredményeiről, ill. a paraszti írástudásról,50 büntetőtörvény-tervezetéről,5 1 állam, ill. közigazgatás-szervezési kísérleteiről és várospolitikájáról készültek tanulmányok, monográfiák.52 A magyar gazdasági fejlődés jellegének megítélésében is nagy szerepet játszottak a gazdaságpolitikára vonatkozó kutatások. Sokáig a Habsburg-gazdaságpolitika szolgált Magyarország fejletlenségének magyarázatául. Történészeink hol a birodalom vezető köreire, hol pedig a magyar nemességnek adókiváltságaihoz ragaszkodó magatartására hárították az elsődleges felelősséget a Magyarország érdekeit az összbirodalmi szempontoknak alárendelő gazdaságpolitika miatt. Az ország helyzetét pedig az 1950-es években — 18-19. századi kifejezéssel élve - gyarmatinak, majd félgyarmatinak minősítették. Az értékelésben az újabb anyagok feltárásával s a szemléletváltozással párhuzamosan jutott kifejezésre a történeti realitás igénye. A Molnár Erik szerkesztésében napvilágot látott kétkötetes „Magyarország története" pedig már többé-kevésbé egyensúlyt teremtett a különböző nézetek között, amikor úgy foglalta össze a gazdaságpolitikai helyzetet, hogy „a két ország gazdasági kapcsolatait, azaz az iparilag elmaradott agrárország gazdasági életének egy iparilag fejlettebb birodalom érdekeinek való alárendelését tekintve valóban lehet Magyarország gyarmati jellegű függéséről beszélni. E helyzet azonban sem kialakulását, sem az ország politikai viszonyait nézve nem hasonlítható a nyugati országok és tengerentúli gyarmataik kapcsolatához".53 Az újabb kutatások a gazdasági fejletlenség és függőséget mint tartósan érvényesülő történeti jelenséget vizsgálják, a „gyarmati" jelzőt és a „gyarmati elnyomás" tézisét pedig a 18-19. századi kortársak fogalomtárába utalják, mint amelynek a kor küzdelmeiben akkor valóban pozitív szerepe volt.5 4 Gondosan kiemelik Magyarországnak a birodalom fejlettebb részeihez való kapcsolatai vonatkozásában az ország fejlődését elősegítő mozzanatokat, felhívják a figyelmet a merkantilista gazdaságpolitikai szempontok egyeduralma mellett a Magyarország számára kedvezőbb 4 9Ifj. Barta János: Das Bauernideal des aufgeklärten Absolutismus in Osteuropa. AUD Series Hist. XIX .Debrecen. 1974.15-84 l. Ember Gy(őző): Zur Klassenpolitik des Habsburge-Absolutismus in Ungarn in den sechziger Jahren des 18. Jahrhunderts. NÉH 1965. 389-413.1. 50 Sashegyi Oszkár: II. József sajtópolitikája. Sz 1958. 92. évf. 1-2. sz. 88-118 1 Sashegyi O(szkár): Zensur und Geistesfreiheit unter Joseph II. Beitrag zur Geistesgeschichte der Habsburgischen Länder. Bp. 1958. Akadémiai Kiadó 244 1. (Studia historica 16.) Fallenbüchl Ambrus Zoltán: Magyarország középfokú oktatási viszonyai a XVIII. században. TStÉ 1965-1966.175-240. L M észáros István: Népoktatásunk 1553-1777 között Bp. 1972. Tankönyvkiadó 254 1. Bajkó Mátyás: Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. 1976. Akadémiai Kiadó 292 1. Kanyar József: Az alsófokú népoktatás Somogyban (1770-1792). Somogy megye múltiábáL Kaposvár. 1976. 7. k. 223-243 1. Kanyar József: Középiskola és középfokú oktatás a Dél-Dunántúlon a XVIII-XIX. században. Uo. 1977. 8. 134-223.1. Benda Kálmán: Az iskolázás és az írástudás a dunántúli parasztság körében az 1770-es években. Uo. 123-134. L Uő: A felvilágosodás és a paraszti műveltség a XVIII. századi Magyarországon. Valóság 1976. 19. évf. 4. sz. 54-61.1. "Hajdú Lajos: Das Strafgesetzbuch Joseph II. in Ungarn Beiträge zur Wertung der straflichen Reformen der Josephinismus. Bp. 1973. ELTE soksz. 31. 5 3 Hajdú Lajos: II. József igazgatási reformtörekvései és ezek végrehajtása Tolna megyében. Tanulmányok Tolna megye történetéből. V. Szekszárd, 1974. 183-276. Kállay I(stván): Reform der Städteverwaltung in der österreichischen Erbländern und in Ungarn zur Zeit Maria Theresias. AH 1974. 20. t. no. 1-2. 1-21.1. 5 3 Magyarország története (Szerk. Molnár Erik) Bp. 1964. 1. к. 344. s,Kosáry D(omokos): Les antécédents de la Révolution Industrielle en Hongrie: hypothèses et réalités. AH 1975. 21. t. 1-2. no. 365-375.1.
