Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Miskolczy Ambrus: A szatmári békétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig 378/III
386 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK középkor kutatásában volt igen szoros, ám, paradox módon a 18-19. századra vonatkozóan mindkét diszciplína forrásbázisának bővülésével sok vonatkozásban egyre lazábbá válnak a szálak, és csak az utóbbi időkben kezd egyre inkább erősödni az interdiszciplináris tájékozódás.3 6 Gazdaság-, ill. ipartörténeti kutatásaink először a formációváltás problémáit helyezték a vizsgálódások középpontjába: a régi és az új szervezeti formákat hordozó erők küzdelmét, a feudalizmus válságára és a polgári fejlődést előkészítő fejlődési szakaszra jellemző tőkefelhalmozás sajátosságait. Az ipartörténeti kutatások továbbra is két vonalon haladtak, amikor egyes iparágak fejlődésének vizsgálatát tűzték ki célul és egyes régiók — az 1820^40-es évek mezővárosi céhesipari fellendülését -, városok iparfejlődését elemezték.3 7 Sikerült bemutatni a Habsburg-gazdaságpolitika jellegének és a Magyarország és Ausztria gazdasági kapcsolatainak értékelésében kulcsfontosságú szerepet játszó textilipar technikai fejlődésének lényeges mozzanatait, a 18. század 60-as éveiben kibontakozó főúri textilmanufaktúra-alapítási hullám gazdasági feltételeit, az ipari és a kereskedő tőke viszonyát.3 8 Az újabb kutatások összehangolásában nagy szerepe van a kézművestörténeti szimpóziumoknak. Ezek nemcsak részletkérdések feltárására ösztönöznek, hanem átfogó levéltári kutatások eredményeképpen gépi úton elemezhető adatok gyűjtésére, céhkataszter és szerszámkataszter összeállítására is.3 9 A magyarországi iparfejlődés alapkérdéseivel kapcsolatos nézetek már többékevésbé tisztázottnak tűntek, amikor heves vitára került sor. Egy 1964-ben megjelent Kiadó 630 1. Selmeczi Kovács Attila: A repcetermesztés alakulása a XIX. században Magyarországon. Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei 1973-1974. 75-98 1. Bárth János: A kalocsai szállások településrajza. Kalocsa. 1975. Városi Tanács 176. (Kalocsai múzeumi dolgozatok 1.) 36 Vörös Károly: A parasztság útja a polgári forradalomhoz. TSz 1973. 16. évf. 1-2. sz. 208-244 1. 31 Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés, 1790-1848. Bp. 1951. Közoktatásügyi Kiadó 428 1. Mérei, Gy(ula): Über einige Fragen der Anfánge der kapitalistischen Gewerbeentwicklung in Ungarn. ËH 1960. 1. t. 721-775 1. Mérei Gyula: A magyar céhrendszer 1848 előtt (Az 1836. évi pesti cipészlegény-mozgalom) Sz 1948. 82. évf. 1-4. sz. 60-100 1. Borsos Béla: A magyar üvegművesség története a reformkorban és az elnyomatás alatt (1800-1860) müÉ 1954. 3. évf. 2. sz. 253-260., 1955. 4. évf. 2. sz. 235-251 1. Ruzsás Lajos: A pécsi ipar a feudalizmus végén. Pécs 1956. Pécsi-Szikra 34. (Dunántúli tudományos gyűjtemény 6.) Nagy István: A manufaktúraipar kialakulása Pest-Budán. TBpM 14. 1961. 285-342 1. Mihalik Sándor: A magyarországi kőedénykereskedés és gyártás harca a XVIII. század végén. FA 13. 1961. 277-290 L Bogdán István: A magyarországi papíripar története (1530-1900) Bp. 1963. Akadémiai Nyomda 485 1. Bogdán István: Adalék vízimalmaink műszaktörténetéhez ATSZ 1964. 6. 3-4. 426-436 1. Nagy István: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században, 1690-1780 TBpM 17.1966.59-1091. Berlász Jenő: A pest-budai céhes ipar válsága és a Ferenc-kori céhszabályozás (1790-1840). Sz 1967.101. évf. 3-4. sz. 546-528 1. Szita László: A papírkészítés és a papírgyártás Pécsett. 1764-1860. Pécs. 1967. Pécsi Szikra 73. (Dunántúli Tudományos gyűjtemény 39.) Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686-1848). Bp. 1967. Akadémiai Nyomda 278 1. Dóka Klára: A pesti célrendszer válságának kibontakozása az 1840-es években (Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Újkori és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékének kiadványai I.) Bp. 1970. 304 1. 3e Endrei Walter: A magyarországi textilmanufaktúrák a XVIII. században. Bp. 1969. Akadémiai Nyomda 254 1. Endrei Walter-Makkai László: Az első főúri textümanufaktúrák Magyarországon. TSz 1970. 3. sz. 326-343 1. 39 III. Kézművesipartörténeti Szimpózium referátumai és hozzászólásai, Fertőd, 1976. okt. 26-27. MTA VE AB Értesítő. I. Veszprém 1977. 131 1. Éri István, Nagy Lajos, Nagybákay Péter: A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere Bp. 1975.1. 381., II. 410 1.
