Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Miskolczy Ambrus: A szatmári békétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig 378/III
382 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK A kvantitatív kutatások elősegítésének szándékával az utóbbi években kerültek közlésre az agrártermelésre vonatkozó nyomtatásban már megjelent egykori statisztikai adatok, az értelmezésüket elősegítő forráskritikai észrevételekkel,1 7 s az utóbbi években terelődött a figyelem a termésjelentésekre és azok forrásértékére.18 Mindeddig az agrártársadalom problémáival foglalkozó szakirodalomnak csak néhány gazdaságtörténeti vonatkozású eredményére hívtuk fel a figyelmet. A kép azonban korántsem teljes, hiszen a felszabadulás utáni történetírásunk marxista szemléletéből következett a gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés kérdéseinek szoros kölcsönhatásában való vizsgálata, amit korszakunk vonatkozásában a feudalizmus válságának elmélyülése, ill. annak értelmezése is elmaradhatatlan tudományos követelménnyé tett. Az agrártársadalom problémáinak első szintézis-kísérlete után a figyelem az úr-jobbágy viszony gazdasági és politikai vonatkozásai felé fordult, történészeink azt vizsgálták, hogy a feudalizmus adott rendszere milyen termelési feltételeket biztosított a parasztságnak, miért és hogyan változtak a járadékszolgáltatási formák és miként viszonyult egymáshoz az uralkodó jellegű robotjáradék és a bérmunka, amelynek térhódítása részben már a kapitalizmus felé mutató fejlődés eredménye.19 A kutatások kezdetén a nyugat-európai eredeti tőkefelhalmozás modellje is nagy szerepet kapott a magyarországi agrártársadalom válságjelenségeinek magyarázatában. Az 1960-as évek kutatási eredményeinek a birtokában visszatekintve már úgy tűnt, hogy az 1950-es években az agrártársadalom kérdéseivel foglalkozó „munkák legtöbbje túlhangsúlyozta az elnyomorodás és a proletarizálódás folyamatának alapvető tendenciáját, és a szükségesnél kevesebb figyelemre méltatta a párhuzamosan jelentkező kapitalista tendenciát, a birtokos paraszti tömegek polgárosulási törekvéseit és ezeknek elsősorban a földbirtokviszonyokon nyugvó anyagi alapját".20 Ugyanakkor a társadalmi rétegeződés fogalmát a telek szerinti rétegződés fogalmával helyettesítették, azaz я feudális függőségben élő paraszttársadalom rétegződését az erősen (1550-1850). NEH I. 581-638 1. Mérey Klára: A Somogy megyei Hunyady-uradalom majorsági gazdálkodása а XIX. század első felében. AtSz 1970. 12. évf. 3-4. sz. 411-469 1. Gyula Benda: Production et exportation des céréales enHongrie(1770-1870).In:Paysannerie française, paysannerie hongroise XVIe-XXe siècles. 187-197 1. 1 ''Benda Gyula: Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767-1867. Bp. 1973.4571. 1 ' Benda Gyula: Tabellae procreationis frugum - a mezőgazdaságtörténet forrásai 1769-1790. A Dunántúl településtörténete. II.1 31—42 1. Horváth Zoltán: A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében. Bp. Akadémiai Kiadó 1976. 343 1. ''Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790-1848. Bp. 1948. Teleki Pál Tud. Int. 215.1. Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. Sz 1948. 82. évf. 1-4. sz. 19-59 1. Pach Zsigmond Pál: Az eredeti tőkefelhalmozás korlátai Magyarországon. Sz 1949. 83. évf. 1-4. sz. 106-145 X.Pach Zsigmond Pál: Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. Bp. 1952. Szikra 278 1. Szántó Imre: A parasztság kisajátítása és mozgalmai a gróf Festetichek keszthelyi ágának birtokain 1711-1850. Bp. 1954. Művelt Nép 254 1.Mérei Gyula: Mezőgazdasági árutermelés és a parasztság helyzete Magyarországon a feudalizmus válságának elmélyülése idején. Sz 1956. 90. évf. 4-6. sz. 591-616.1. Gyula Mérei: L'essor de l'agriculture capitaliste en Hongrie dans la première moitié du XIXe siècle. Revue d'Histoire Moderne et Contemporaine 1965. ХП/1. 51-64 1. Sápi Vilmos: Landwirtschaftliche Gesindelöhne in Ungarn vom 16. Jahrhundert bis 1848. AUSB Sectio historica 1966. 8. t. 43-70 1. Sápi Vilmos: A mezőgazdasági bérmunkásság jogviszonyai Magyarországon a XVI. századtól 1848-ig. Bp. 1967. Akadémiai Kiadó 292 1. Sápi Vilmos: A mezőgazdasági bérmunkásság a XVIII. században. In: Edelény múltjából. Edelény 1973. 123-135 1. 10 Sándor Pál recenziója Varga János 23. jegyzetben idézett könyvéből. In: AtSz 1966. 569 1.
