Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Miskolczy Ambrus: A szatmári békétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig 378/III
380 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK rel sikerült az anyakönyvek alapján egy-egy község népmozgalmának sajátosságait és a családok szerkezetének jellemzőit rekonstruálni, ami szélesebb regionális, nemzetközi összehasonlításra is alapot nyújt.1 1 Aligha kell hangsúlyozni, hogy a 18. század értékelésének megváltozásában az agrártörténeti kutatások eredményeinek milyen nagy szerepe volt.1 2 A polgári történetírás eredményeit építette tovább marxista történetírásunk, amikor a 18. század eleji agrárviszonyokat kezdte tanulmányozni és a töröktől visszafoglalt területek újranépesedése felé fordította figyelmét. Korábban a történetírásban eléggé elteijedt volt az a nézet, amely a tájak mezőgazdaságát félnomádnak tartotta, a földesúr és jobbágy viszonyát idealizálta, s egyoldalúan hangsúlyozta a jobbágyság — földbőség miatti — viszonylag kedvező helyzetét. Az újabb kutatások, amelyek ezeket az értékítéleteket határozottan megkérdőjelezték, a maga regionális sokszínűségében vizsgálták az ország mezőgazdaságának egészét. A gazdálkodási formák vizsgálata alapján a magyar mezőgazdaság színvonalát az európaival hasonlították össze. Az 1715-ös összeírás alapján kimutatható, hogy a központi síkvidékeken miként kezdődött meg az áttérés a parlagoló gazdálkodásról a nyomásos gazdálkodásra, s az is, hogy kezdetben a viszonylagos földbőség körülményei között a társadalmi rétegeződés mértéke az állatállomány volt addig, amíg a rendelkezésre álló megművelhető földterületek szűkülése nyomán a közösségi újraosztásos rendszert felváltotta a rögzített jobbágytelek és az aliódium egymásmellettisége.13 A megerősödése és bomlása idején. In: Magyarország történeti demográfiája. Bp. 1963. 143-201. 1. Dávid Zoltán: A városi népesség nagysága Magyarországon 1785-ben és 1828-ban. TStÉ 1963-64. 110-127. 1. Kovács Tibor: Das südliche Burgenland in den Konskriptionen aus der 1. Hälfte des 19. Jahrhunderts. Eisenstadt. 1967. 801. Kovács Tibor: Vas megye népessége a XIX. században. 1804-1870. Szombathely 1970. Vasm. ny. 488 1. Dávid Zoltán: A családok nagysága és összetétele a veszprémi püspökség területén. Történeti Statisztikai Kötetek, Bp. 1974. 171 1. Dávid Zoltán: Hajdúszoboszló népesedéstörténete. Hajdúszoboszló monográfiája. Szerk.: Dankó Imre Hajdúszoboszló 1975. 187—254. 1. Dányi Dezső: Háztartás és család nagysága és struktúrája az iparosodás előtt Magyarországon. Történeti statisztikai tanulmányok, Bp. 1977. 3. 5-104.1. 11 Csocsán Jenő: Három Pest megyei falu népesedése a XVIII. sz. második felében. TSt Közi. 1959. 58-107.1. Kápolnai Iván: Adalékok a XIX. század népmozgalmához (Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Szent-István, Tard 1820-1869). TStÉ 1961-62.90-130 IKováts Zoltán-Cs. Tóth Péter: Csurgói jobbágy-családok demográfiai viszonyok (1720-1950); (TStÉ 1961-62, 48-89. 1. Kovát s Zoltán: A magyarországi népességi reprodukció kérdése a XVIII-XIX. századi családi rekonstrukciós vizsgálatok néhány eredménye. A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos közleményei. 1966. 1. r. 131-148. 1. Moess Alfréd: Pest megye és Pest-Buda zsidóságának demográfiája. 1749-1846. Bp. 1968. 175 1. (A magyarországi zsidó hitközségek monográfiája 2. Andorka Rudolf: Un exemple de faible fécondité légitime dans une région de la Hongrie. Annales de la Démographie Historique. 1972. 25-54. 1. Andorka Rudolf: A család és háztartás nagysága és összetétele 1800 körül két déldunántúli faluban (Alsónyéken és Kölkeden). - Kísérlet P. Laslett elemzési módszerének felhasználására. Történeti statisztikai tanulmányok. Bp. 1977. 215-236. 1 2 Gunst Péter: Die Agrargeschichtsschreibung in Ungarn 1945-1965. AtSz 1965. 7. évf. Supplementum 1 -44.1. Uő.: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei. 1965—66. 23—66.1. 13 Welmann Imre: Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században (Főként az 1715. évi országos összeírás adatai alapján). AtSz 1961. 3. évf. 3-4. sz. 344-370.1. Welmann Imre: Agrártörténelmünk módszerének kérdéséről. AtSz 1962. 4. évf. 3-4. sz. 344-370. 1. Welmann Imre: Hatáshasználat az Alföld északnyugati peremén a XVIII. század első felében. AtSz 1967. 9. évf. 3-4. sz. 346-409. 1. Balogh János: A Bihar megyei jobbágy társadalom XVIII. századi differenciálódá-
