Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Péter Katalin: A mohácsi csatától a szatmári békéig (1526–1711) 364/III
A SZATMÁRI BÉKÉIG TERJEDŐ KORSZAKRÓL 377 tása. Sőt: a Habsburg-birodalom 18. század közepén lezárult nagy válság-periódusának az elemzése egyben, és nemcsak a magyarországi összefüggések alapján. A Rákóczi-kutatást és a 17. század második felén dolgozó munkálatok egyaránt magába foglaló műhely konkrét eredményei külön-külön is igen jelentősek. Minőségileg újat azonban ezeknek az eredményeknek az együttese jelent. Tevékenységük nyomán a régi történetírás Magyarország-centrikussága helyére a környezetéhez politikai, eszmei, társadalmi szálakkal kötődő Magyarország került. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a műhely — Köpeczi Béla eszmei irányításával, aki a nemzetközi kapcsolatok első kutatója volt a magyar marxista történetírásban - a gazdaságtörténet eredményeihez hasonlóan jelentős következtetésekre jutott. Megtalálta a sajátos, egyetlen más országéval sem analóg magyarországi politikatörténet egyetemestörténeti összefüggéseit. E műhely tudományos tevékenysége tulajdonképpen nem is tekinthető politikatörténetnek. És ez a másik, tágabb értelemben ható újdonság tevékenységükben. Nem egyszerű komplexitás a módszerük, hanem talán úgy lehet mondani, körkörösen közelítenek a problémákhoz. A történetírás legkülönbözőbb irányaiból — gazdaságtörténet, társadalomtörténet, eszmetörténet, hadtörténet — vizsgálják újra és újra a kiszemelt jelenséget. Végeredményben: a 17. század közepétől a Rákóczi-szabadságharc lezárásáig terjedő időszak munkálatai új történetírói módszert alkalmaznak. Ennek a lényege az, hogy az eredeti — szűkebb — értelemben vett politikatörténet, ezzel az eljárással, a történetírás minden ágazatát integrálta. Az egyes ágazatok elválasztása ugyanis e szerint a módszer szerint értelmetlen. Mi több : lehetetlenné vált. Újszerű a tevékenységükben egy tulajdonképpen nem tudományos vonatkozású sajátság is. Az tudniillik, hogy igen élénkek a közönség-kapcsolataik. Ennek az elevenségnek sok népszerűsítő céllal írt munka a bizonysága, legszemléletesebben azonban a vajai tudományos tanácskozások mutatják. A korszak kutatói itt, Vaján, egy távoli szabolcsi kis faluban, ahol a Rákóczi-szabadságharc egyik igen fontos tanácskozása zajlott, jönnek időnként össze, ahol igen tevékeny múzeumi Baráti Kör működik. Szinte mecénása a kuruckor kutatásának, és a megyei, valamint a községi tanács támogatásával meg is jelenteti a Vaján tartott előadások anyagát.7 3 73 A Vay Ádám emlékünnepség tudományos ülésszaka 1969. május 24-25. Szerk.: Molnár Mátyás. Vaja, 1969. 153 1. - Rákóczi kori tudományos ülésszak 1973. szeptember 20-21. Szerk. Molnár Mátyás. Vaja, 1975. 125 1. - Thököly-emlékünnepség A fejedelem halálának 270. évfordulója alkalmából 1975. okt. 18. Szerk. Molnár Mátyás. Vaja, 1975. 115 1. - A Rákóczi-szabadságharc vitás kérdései. Tudományos emlékülés 1976. január 29-30. Szerk. Molnár Mátyás. Vaja - Nyíregyháza 1976. 93 1. - Vay Ádám verses önéletírása. Sajtó alá rend., kísérő' tanulmányt írta Szalay Krisztina. Szerk. Molnár Mátyás. Vaja, 1978. 31 1. 4 Századok 1980/3
