Századok – 1980

Tanulmányok - Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok 26/I

REFORMTÖREKVÉSEK ÉS TÖRTÉNELMI TANULSÁGOK 27 A Pesti Hírlap tehát számos tényező szerencsés találkozása következtében indult meg 1841. január elején. Megjelenésével nemcsak a magyar politikai újságírás történetében kezdődött új szakasz. Az 1839—40. évi országgyűlést követően a bécsi udvar engedékenyebb politikát folytatott, így megváltoztak a magyar reformellenzék politikai küzdelmének általános feltételei is. Bár a liberális reformokat sürgető ellenzék párttá alakulása még váratott magára, Kossuth lapja vitathatatlanul és azonnal a reformellenzék orgánuma lett. Modorának, mondanivalójának hatására a reform mérsékelt hívei — akik a politikai intézmények átalakítását nem akarták — visszahúzódtak. Gróf Széchenyi István, a magyar reformmozgalom elindítója pedig 1841-ben röpiratban fordult szembe Kossuthtal, mivel az szerinte „az anarchia mindent elsüllyesztő örvényébe" taszítja agitációjával a nemzetet.4

Széchenyi fellépése részben megosztotta az ellenzéket (amelynek soraiban most egyre inkább előtérbe kerültek a Kossuthhoz hasonló, nem arisztokrata, hanem köznemesi származású elemek), részben pedig jelentős röpirat-irodalmat5

indított el, amelyben Kossuth mellett a kor ismert írói is szerepeltek, mint Fáy András, Kuthy Lajos vagy Eötvös József, a későbbi vallás- és közoktatásügyi miniszter. Mind a sajtó, mind a Széchenyi fellépése által kezdeményezett röpirat-áradat, érthetően hivatkozott más országok korabeli tapasztalataira vagy korábbi történeti példákra. Széchenyi félelme a forradalomtól és Kossuth „forradalmi" agirációs módszereinek az elmarasztalása szükségszerűen állította előtérbe egyrészt a sajtó szerepét, másrészt a forradalmak, mindenekelőtt a francia forradalom kérdését. Kossuth kezdetben inkább az angol gazdasági és politikai példákra hivatkozott, de a városok társadalmi és politikai szerepéről szólva, nem ismeretlenek számára a német, a francia, a holland vagy a norvég fejlemények sem. A parasztság szerepét illetően Dánia, a gazdasági eredményekről vagy a népesség kevert voltáról értekezve az Egyesült Államok tapasztalata kerül előtérbe. A nem nemesek birtokvásárlási lehetőségének biztosítása, a nemesek megadóztatásának kérdése, a csak a nemeseket képviselő megyeszerkezet átalakítása és a városok országgyűlési képviseleti joga, az ipar és kereskedelem fejlesztésének szükségessége, a védővámok vagy a vasútépítés kérdései megannyi lehetőség volt arra, hogy a korszak tapasztalatait, mindenekelőtt Nyugat-Európa és az Amerikai Egyesült Államok kapitalista fejlődésének és liberális politikai életének példáit érvként használják fel Kossuth és eszmetársai. A sokszor egészen részletekbe menő elemzések mutatják egyébként, hogy a korszak újságot olvasó hazai közönségének tájékozottságára lehetett számítani. Ennek a látszólagos ellentmondásnak, hogy ti. csak most indul Magyarországon a modern értelemben vett politikai újságírás, de az olvasók külpolitikai tájékozottsága kielégítő, nagyon egyszerű a magyarázata. A magyar sajtó ugyanis már az 1820-as évektől igen részletes — a német sajtóból átvett - tudósításokat közölt az angol és a francia parlamenti vagy választási fejleményekről, az Egyesült Államok és Mexikó viszonyáról, sőt néha még a kínai vagy indiai eseményekről is.6

(A 4 A 2. jegyzetben említett irodalom mellett 1. még Barany, George: Stephen Széchenyi and the Awakening of Hungarian Nationalism, 1791-1841. Princeton, N. J. 1968. 'Széchenyi röpiratát, a Kelet Népét és a kapcsolódó röpiratokat és cikkeket modern kiadásban 1. Széchenyi István: A Kelet Népe 1841. Bev. Ferenczi Zoltán. Bp. 1925. 6 Természetesen ugyanakkor szó sem esett az osztrák vagy a magyar bel- és külpolitikáról. 1833-ban pl. a magyar sajtó részletesen írhatott a francia republikánusok vagy X. Károly híveinek szervezkedéséről, az Ifjú Itáliáról, Dél-Karolina ún. nullifikációs törekvéseiről, vagy a Libériában