Századok – 1980
Folyóiratszemle - Cliadakis Harry: Metaxas diktatúrájának politikai és diplomáciai háttere 1935–36 320/II
320 FOLYÓIRATSZEMLE A Kínában működő pártszervezetek kezdettől fogva rendkívül erős antikommunizmusukkal és szovjetellenességükkel tűntek ki. Jelentős összegeket gyűjtöttek az NSDAP különböző akcióira. 1934-ben hozzákezdtek a Hitler-Jugend szervezetek megalakításához is. Hazai utasításra figyelték a Kínában dolgozó német diplomatákat, ami Hitlernek a weimari rendszertől örökölt diplomatákkal szembeni ellenszenvét tükrözi. Japánban az első náci csoportok Tokióban és Yokohamában jöttek létre 1934-ben. Ez egyes náci köröknek arra a szándékára utal, hogy a német külpolitika súlyát Kínáról Japánra helyezzék át. 1933-34-ben a pánszervezetek egyik fő feladata a német kereskedelem elősegítése volt. így pl. Indiában Calcuttában és Bombayben a helyi szervezet vezetője a Krupp-művek, ill. az IG Farben alkalmazottja volt. A Holland Kelet-Indiában 1932-ben megalakult szervezet tagjai is főleg kereskedelmi alkalmazottak közül kerültek ki. A távol-keleti pártszervezetek harcos nácizmusa, a fajelmélet propagálása, a felforgató tevékenység a helyi lakosság jelentős részét ellenük hangolta, általános ellenérzést keltett Németországgal szemben, és így gyakran okozott külpolitikai nehézségeket. A nácik kíméletlenül - és általában eredményesen - léptek fel a különböző helyi német szervezetek nem fasiszta vezetői ellen. A német érdekeltségű vállalatoknál kikényszerítették a zsidó származásúak elbocsátását. Még néhány nekik nem tetsző német diplomata leváltását is sikerült elérniük. Hitler 1937-ig egyaránt jó kapcsolatok tartására törekedett Kínával és Japánnal. A japán-kínai háború kitörésekor - nem törődve a hadsereg és a Külügyminisztérium ellenzésével - Japánt választotta. Ennek következtében az AO tevékenysége Japánban - ahol mindössze 1200 német élt - fokozatosan erősödött. A helyi pártszervezet és a nagykövetség között gyakoriak voltak az összeütközések. A Japánt támogató német politika súlyos nehézségeket okozott a Kínában élő németeknek, emiatt a helyi pártszervezeteknek komoly elégedetlenséggel kellett szembenézniük. A vüágháború kitörése után a nem szövetséges országokban működő náci szervezetek helyzete eró'sen megnehezült, számos helyen korlátozták tevékenységüket, letartóztatták a vezetőket. 1942-től még Japánban is rosszabbodott a helyzet, ennek oka a német-japán szövetséget egyre inkább lazító számos nézeteltérésben keresendő. A szervezetek tevékenységének általános jellemzői: fajelméleti és más felforgató propaganda, a szövetségesek érdekeinek figyelmen kívül hagyása. Japán esetében rendkívül szembetűnőek a hivatalos külügyi vonal és a pártvonal közötti gyakori ellentétek, nemegyszer komoly konfliktusok. M. T. (Journal of Contemporary History, 1977. 2. szám) HARR Y CLIADAKIS: METAXAS DIKTATÚRÁJÁNAK POLITIKAI ÉS DIPLOMÁCIAI HÁTTERE, 1935-1936 1936. augusztus 4-én II. György görög király katonai diktatúrát hozott létre, élén Metaxas tábornokkal. Milyen külső és belső körülmények tették lehetővé az ún. „augusztus 4-i rendszer" megszületését? Alkotmányos vagy abszolút monarchia: - a diktatúra bevezetését megelőző időszakban ez volt a görög belpolitika legfőbb kérdése. A súlyos gazdasági helyzetben levő országban az 1935 márciusi republikánus indíttatású katonai hatalomátvételi kísérletet követő események Kondylis tábornok államcsínyéhez és - egy „népszavazást" követően - 1935 novemberében György király visszahelyezéséhez vezettek. A király bizonytalan helyzete miatt szövetségre lépett a Metaxas-féle fasisztoid erőkkel. így furcsa módon a konzervatív bázisú Kondylis-puccs az általuk ellenzett fasiszta jellegű kurzus hatalomra kerülését segítette elő. MetaXas már a 20-as évektől olasz mintájú fasiszta mozgalmat próbált létrehozni, felettébb csekély sikerrel. Befolyása katonai pozíciójára és a királyi családdal fenntartott szoros kapcsolatára épült.
