Századok – 1980
Közlemények - Zsuppán F. Tibor: A helyi önkormányzat újjászervezése 1871/72-ben 260/II
A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE 1871/72-BEN 277 - írta a főispán. Hozzátette azonban kijózanításképpen, hogy „e megyében a nemzetiségi különbség túlsúlya alatt csaknem elvész az ellenzéki pártoskodás értelme".8 3 Hiába csikarták ki azonban a főispánok a román nemzetiségűektől a hozzájárulást, jelentéseikből érezhető a fenyegetettség, az ostromlottság érzése. Hogy ez csupán a kormány főtisztviselőire, vagy általában a magyarokra vonatkozott volna, azt későbbi kutatásnak kell eldöntenie. Mindenesetre a Fogaras vidéki nemzetiségek közti állapotokról tisztább képet alkothatunk magunknak. A fogarasi főispán így ír: „a vidék lakossága a csak két helységben fele részben található szászok, meg egynéhány a vidéken szétszórtan található más nemzetiségű haszonbérlők és gazdatisztek kivételével csupa román, és minthogy ezen körülménynél fogva Fogaras vidéken nem létezik se jobboldali, se bal párt, — hanem igenis létezik az ismert román nemzetiségi párt."8 4 Kevésbé lehet csodálkozni azon, hogy a fogarasi főkapitányt, akit 1867-ben főkormányszéki fogalmazói állásból emeltek erre a tisztségre,8 5 1873-ban erélytelensége miatt fogják leváltani, mert a román ellenzéket nem volt hajlandó letörni.8 6 Hogy Zarándban is végeredményben hajszálon függött a magyarság és a kiegyezés sorsa, arra a következő, 1872 áprilisában írt levél mutat az ottani királyi ügyésztől: „Hegyláncolatok közt el vagyunk zárva mindenünnen, honnan szükség esetén és gyorsan erőt kaphatnánk, sőt postai közlekedésünk is oly nyomorúságos, hogy például e folyó hó 21-ke óta csak ma, 27-én, valahol halomra gyűjtve, kaptunk lapokat és leveleket hazánk központjából. Ide járul, hogy alig bízhatunk meg valakiben, mert itt hosszú évek során át meggyökerezett bátortalanság szülte azon szokás — miszerint mindenki csak a maga üdvével törődvén, a korifeusok kegyét bármily úton vadászni nem átallja ... "8 7 Mi mentette meg végül is a kiegyezés rendszerét a nem magyar lakta területeken"! Ismét széles körű kutatás lenne szükséges ahhoz, hogy teljes biztonsággal adhassunk feleletet; két tényező azonban már most is kiviláglik minden vitán felül: 1872-re a román egyházak vezetői, loan Metianu esperes, Saguna és Vancea érsekek az aktivisták mellé álltak, s a passzivista román nemzetiségi vezetők eddigi sikertelenségére utalva, a románokat mérsékelt politikai tempó követésére bírták.8 8 Ez a körülmény, s az erdélyi szászoknak, valamint a délmagyarországi és volt határőrvidéki német lakosoknak a status-quo mellé állása az 1872-es képviselőválasztásokon végül is egy évtizedes viszonylagos nyugalmat hozott Erdélyben is, meg a Délvidéken is.89 A kormány pedig mindezt látva, egyrészt az ellenál-8 'Dracskovics György a BM-nek. Lúgos, 1872. január 2. OL-K-148-1871-III-1710. ""Tamás László a BM-nek. Fogaras. 1871. június 16. OL-K-148-1871-III-1083. ,5 Puskariu Jánost, Fogaras-vidék fó'kapitányát, 1867 júniusban mentette fel Andrássy minisztériuma, mert „nem volt képes a törvényhatóság területén a birtok biztonság ellen felmerült számtalan kihágásokat megfékezni, s a nemzetiségi súrlódásokat lecsillapítani, mi által ott állása tarthatatlanná vált". OL-K-148-1867-III-3120. Tamás László kinevezése ugyanitt. 8 6 A fogarasi törvényhatósági bizottmányban csupán 7 magyar volt. A helyi kormányellenesség nem a törvényhatóság újjászervezésében nyilvánult meg - hiszen itt a helyi románoknak nem kellett egyelőre félniök jogaik megnyirbálásától, hanem az 1872-es képviselőházi választásoknak decemberig való elhúzásában. OL-K-150-1872-II-10-10945. ('Fogaras vidék és város 1872-1875 évi к övet választásra vonatkozó iratai'). 8 7 OL-K-148-1872-III-1807. 88 Jordáky Lajos, i. m. 107-110. 89 Bizonyítékul itt az 1872-es általános képviselőválasztási fondokat hozhatjuk: OL-K-150-1872-11-10. tétel; OL-K-148-1872-111-1083. 8*
