Századok – 1980
Közlemények - Mészáros István: Az első hazai állami népoktatás-reform (1845) 229/II
AZ ELSŐ HAZAI ÁLLAMI NÉPOKTATÁS-REFORM (1845) 241 számára, Polgári építészet az elemi oskolák használatára, Olvasókönyv az I. elemi osztály számára stb. Közülük érdemes kiemelni a negyedik osztály két évfolyama számára készített s 1847-ben megjelent két olvasókönyvet: hivatalos iskolakönyvben bennük szerepelnek először Vörösmarty, Bajza, Czuczor, Kazinczy, Kölcsey, Kisfaludy Károly, Virág Benedek, Garay János és más, reformkori kortársköltők versei. Vörösmarty Mihály „Szózat"-a ettől kezdve válik a magyar iskolai oktatás részévé.7 1847-ben jelent meg a jeles reformkori tanügyi szakember, Rendek József módszertankönyve a tanítók és a tanítóképző intézetek növendékei számára.8 Ebben - többek között — az elemi iskolai tananyagelrendezés nehézségeiről írva, a következőket is megjegyzi: „Miután azonban legújabban (1845) e czím alatt Magyarország elemi tanodáinak szabályai a nm. m. kir. h. tanács útján kiadatott k. kir. intézményben az iskolábajárás évei közóhajtásra már törvényesen meghatározvák és minden városi vagy falusi gyermek 6 évétől 12-ig tanodába járni köteleztetik és pedig önkényes kimaradozás nélkül rendesen, vajmi könnyű lesz a tanítónak mind a tanulókat osztályokba szerkeszteni, mind a tanulmányi tárgyakat fölosztani és rendszeresen előadni." A könyv szerzője nagyjelentőségűnek tartja a rendelkezést: „E k. kir. intézményt -írja - hódoló tisztelettel üdvözli minden lelkes hazafi, mivel ebben apostoli királyunk ő felsége az országosan sürgetett népnevelést és hiányos elemi tanodáink rendezését magas gondjává tévén, annak általános behozatalát és sükeresítését ezen tervezet által megkezdett és királyi gondoskodását a hatóságokkal megosztva, ennek életbe léptetése végett azokat is munkás részvétre fölszólította." Az 1845. július 16-án kiadott rendelkezés nyomán megindult a meglevő iskolák átszervezése. Ezt a széles körű, az egész országra kiterjedő munkát legjobban Pest és Buda elemi iskoláival kapcsolatos néhány adattal illusztrálhatjuk. Az elemi „tanodai" szabályzat 16. pontja „a Pesten példányképp eleve fönnálló négy osztályú elemi tanodát" említi; ez az, amelynek már 1842 őszétől „mintaiskola"funkciót szántak. Pest legnagyobb elemi iskoláját, a belvárosi Kötő utcai elemi iskolát — amelyet korábban hivatalosan a szokásos módon Nemzeti Főiskolának neveztek — ebben az időben félezernyi fiú látogatta. Ezt az iskolát szervezték át az új elemi „tanoda" mintájává, ezért kapta új nevét : Pesti királyi főelemi tanoda. Az iskola anyakönyvét az 1843/44. tanévig így írták alá a tanítók: „nemzeti fő oskolai tanító", 1844/45-től kezdve azonban ez a címük: „elemi iskolai tanító", „elemi főtanoda tanítója", „a főelemi tanoda Tanítója". Az 1844/45. tanévben nyitották meg itt - a korábban is meglevő három osztály mellé - a negyedik osztály első évfolyamát, a következő évben pedig ennek második évfolyamát („Az elemi főtanoda negyedik osztály második évi folyamatának ifjúsága 1845/6. iskolai évben, melyben ezen osztály megnyittatott" — olvasható az anyakönyvben).9 'Olvasókönyv a negyedik elemi osztály számára. Első' év. Budán, a magyar királyi egyetem betűivel, 1847.; Olvasókönyv a negyedik elemi osztály számára. Második év. Budán, a magyar királyi egyetem betűivel, 1847. 'Rendek József: Tanmódszer városi s falusi elemi iskola-tanítók és mesterképzó' intézetek használatára. Pesten, 1847. Második bővített és javított kiadás, 137. (Ez a kötet az 1844-i „Részletes tanmódszer" új kiadása.) 'Fővárosi Levéltár (Budapest), Elemi iskolák állaga, VIII. fond-csoport, 351.
