Századok – 1980

Folyóiratszemle - Davis Gerald H.: Hadifoglyok a XX. század hadigazdaságaiban 162/I

FOL\ ÓIRATSZEMLE 163 Számos hadifoglyot vettek igénybe katonai vonatkozású kisegítő feladatokra, így tekintélyes erőket irányíthattak át harci alkalmazásra. Ugyanakkor a hadifoglyok ipari, mezőgazdasági alkalmazása gyakran ütközött nehézségekbe a szakszervezetek, a munkáltatók kifogásai vagy követelései miatt. Nem egy esetben a hadifoglyokkal foglalkozó különböző hatóságoknál, vagy azok között uralkodó adminisztrációs zűrzavar okozott nehézségeket. (Ez különösen a náci Németországra volt jellemző.) A hadifoglyok munkájának hatékonyságát igen kedvezőtlenül befolyásolta, hogy általában semmilyen vagy csak nagyon csekély fizetséget kaptak. A hadifoglyok legnagyobb részét mindkét világháborúban a mező- és erdőgazdaságban alkalmazták. így például Ausztria-Magyarországon 1918-ban több mint egy millióan dolgoztak a mezőgazdaságban. Ipari téren a szénbányászat volt a legjellemzőbb. 1917-ben az orosz széntermelésben dolgozók egyharmada volt hadifogoly. Hitler 1943-ban a szénbányák munkaerő-szükségletének biztosítása érdekében állította le az elfogott szovjet partizánok kivégzését. A hadifoglyok őrzése, ellátása jelentős emberi és anyagi erőt kötött le. 1917-ben az Osztrák-Magyar Monarchia hadiköltségvetésének 2,5%-át fordítota az 1,8 millió hadifogolyra. Minden valószínűség szerint ilyen gazdasági megfontolásnak is szerepe volt abban, hogy 1941 júniusa - 1942 februáija között több mint 2 millió - hihetetlenül embertelen körülmények között tartott — szovjet hadifogoly pusztult el a német táborokban. A hadifoglyok gazdasági alkalmazásának hatékonyságát jelentősen csökkenti, hogy munkájuk nem önkéntes, szakképzettséget igénylő feladatokra ritkán alkalmazhatók, számítani kell szabotázsra is, ugyanakkor az eltartást mindig biztosítani kell. Alkalmazásuk eredményessége országonként és időszakonként igen változó volt. Szerepük egyes esetekben nélkülözhetetlen lehetett; erre utal Ludendorffnak az a megállapítása, amely szerint a keleti fronton foglyul ejtett oroszok nélkül a német hadigazdaság nem tudott volna olyan hosszú ideig kitartani. (Journal of Contemporary History, 1977. évi 4. szám) M. T. A folyóiratszemlét összeállították: ifj. Barta János (B. J.), Csákvári Ferenc (Cs. F.), Erdődy Gábor (E. G.),Jemnitz János (J.), Menyhárt Lajos (M.) és Molnár Tamás (M. T.).