Századok – 1980

Vita - Buza János: Timon és tallér (Néhány észrevétel a „Pénzforgalom Kecskeméten 1662–1711 között” c. közleményhez) 100/I

VITA 109 amelyeket a Habsburg-uralom alá tartozó összes verdékben állítottak elő, esetleg azok is, amelyek ugyan nem tartoznak e kategóriába, de kénytelen-kelletlen megtűrték őket, azaz forgalmukat nem tilalmazták, illetve miután tapasztalták, hogy pusztán rendeletekkel és országgyűlési végzésekkel célt nem érhetnek, tudomásul vették cirkulációjukat, s forgalmi értéküket igyekeztek szabályozni? S vajon azon negyedszázad kétségkívül gazdag levéltári forrásai nyomán, amelyeket a szerző Kecskemét török uralom alatti időszakából feldolgozott - a nagyszámú lengyel és francia eredetű, illetve mintájú pénz fenti érintése után —, fenntartható-e az a tétel, hogy a hódoltság idején Kecskeméten „a török és minden más idegen pénz nem egészen 6 százalék arányban részesült a pénzforgalomban"? A számadáskönyvek egy része és egyéb feljegyzések — figyelembe véve azt, hogy igen sokszor dénárra és magyar forintra átszámítva őrizték meg a különböző be- és kifizetéseket — ugyanúgy nem tükrözik híven a tényleges pénzforgalmat, mint az éremleletek,54 amelyeket szintén nagyfokú óvatossággal kell kezelnünk. Tervezettnél teijedelmesebb írásom végén legyen szabad megjegyeznem, hogy a hódoltsági pénzforgalom és pénzértékviszonyok kutatása terén még bőven vannak feladataink. Iványosi Szabó Tibor dolgozata vitathatatlanul hozzájárult a fehér foltok számánák csökkentéséhez. Számos — részben helyi, részben szélesebb körben elteijedt — pénznév feltárásával, egyes pénzek dénárértékének meghatározásával, valamint további megfontolást igénylő következtetésekkel gyarapította 1662—1711 közötti pénztörténeti ismereteinket. Bízom abban, hogy a vita nem fékezi, hanem serkenti és elmélyültebbé teszi lezáratlan gyűjtőmunkánkat. S4Az éremleletek felhasználása a gazdaság- és társadalomtörténeti kutatásokban növekvő tendenciájú, vö. Antoni Manczak: Zwischen Sozialgeschichte und Archeologie. Geldumlauf in der polnisch-litauischen Adelsrepublik im 16. und 17. Jahrhundert. In: Wirtschaftskräfte und Wirtschaftswege II. 448. Festschrift für Hçrmann Kellenbenz. Herausgegeben von Jürgen Schneider. In Komission bei Klett-Cotta, 1978.