Századok – 1980

Közlemények - Iványosi–Szabó Tibor: Pénzforgalom Kecskeméten 1622–1711 között 71/I

PÉNZFORGALOM KECSKEMÉTEN 1662-1711 KÖZÖTT 99 Az egész időszakon át, sőt a szabadságharc éveiben is az egyes veretek dénárban kifejezett értéke viszonylag stabil. A régi garas, vagy öreg garas 30 dénáros értéke nem ingadozott. A „közönséges" vert tallérhoz 1 : 7-es aránya tartósnak bizonyult. Az imperiális tallérhoz viszonyított aránya azonban csaknem mindig 1 : 8 maradt. A máriás garas, amely egyre népszerűbb lett, a „kongódnak minősített 30 dénáros garassal ellentétben legtöbbször dénárértékére átszámítva került szembe a nagyobb értékű pénzekkel. A szabadságharc éveiben az értékpénzek és a váltópénzek aránya gyakorlatilag nem változott. A korábbinál is ritkább előfordulása miatt ennek dokumentálása, sajnos, csak bizonyos években lehetséges. Kecskemét pénzforgalmát a Habsburg-házi uralkodók pénzei szorosan kötik nemcsak a többi országrész pénzügyi életéhez, hanem az általunk vizsgált fél évszázadot megelőző és követő időszakhoz is. Ugyanakkor a várost közvetlenül érő külső gazdasági és katonai hatások motiválták is a hódoltság alatti időszak és az azt követő évtizedek gyakorlatát. A széles körű pénzügyi kapcsolatokkal rendelkező Kecskemét (és részben Nagykőrös) forrásai alapján feltárt sajátosságok megközelítő pontossággal illusztrálják az egész hódoltsági terület, illetve az Alföld pénzügyi életét, megbízható támpontot nyújtanak a feldolgozott fél évszázad gazdasági és társadalomtörténeti vizsgálódásokhoz is. 7*