Századok – 1980
Tanulmányok - Paulinyi Oszkár: A bányajoghatóság centralizációjának első kísérlete Magyarországon 3/I
TANULMÁNYOK Paulinyi Oszkár: A BÁNYAJOGHATÓSÁG CENTRALIZÁCIÓJÁNAK ELSŐ KÍSÉRLETE MAGYARORSZÁGON (A Miksa-féle bányarendtartás* bevezetésének előtörténetéből) Bányajoghatóság alatt azoknak a jogszabályoknak az alkalmazását értem, amelyek a bányagazdaságnak mind jogi, mind a technológiai vonatkozásait érintik. Eredetükben lehetnek ezek a szokásjog termékei, vagy az uralkodó által felségjoga teljébó'l kiadott törvényszerű hatállyal bíró bányarendtartások. Magyarországon a Miksa király kiadta (1571) bányarendtartást megelőző időkben helyi jellegű szokásjogok voltak mérvadók. Ezeket részben úgy vették át más bányavárostól.1 A bányászat eredetileg (11-12. század) királyi birtokokon létesült földesúri üzemekben folyt. A 12. század vége felé, de a 13. században már mindenképpen, a nemesércek előfordulásai, a királyi hatalom felségjogú tulajdonának tekintendők. Bizonyítják az ebben a században alapított bányavárosok kiváltságai, a közöttük említett bányaszabadság. A királyi kincstár számára a bányakincs felségjogú tulajdonának a pénzügyi hasznosítását az urbura, az érctized behajtása jelentette. Ez a termelt nemes ércek nyolcad-, illetőleg tizedrésze volt.2 Károly Róbert király ezen túlmenően még a választott nemes* Lásd J. Vozár: Boj steredoslovenskych banskych miest proti prejavom Habsburského absolutismu V 16. stor. - Sborník archivních práci, XII. évf. 2. füzet, Praha, 1962, 87-117. 1. Ez az első részletesebb történelmi méltatása a Miksa-féle bányarendtartásnak. Vö. azonban hozzá kritikai ismertetésemet a Világtörténet 9-10. számában, 1966, a 176-180.1. 'Selmecbánya bányajoga 14. század végi írásbafoglalásban: G. Wenzel: Codex Arpadianus continuatus, torn. III., Pesth, 1861, 220-223.1. Vö. ehhez a körmöc- s újbányái, illetőleg a selmec-, besztcrce-, baka-, béla- és libetbányai szokásjognak a bányarendtartás eredetijéhez fűzött értelmezését, amint ezt Szahó K.-Hillebrandt À.: Régi magyar könyvtár, III. köt. 629. száma alatt idézi. L. hasonlóképpen Fr. A. Schmidt: Chronoligsch-systematische Sammlung der Berggesetze der österreichischen Monarchie, Abt. II. Ungarn, stb. 2. köt. Wien, 1834, 347-387 és 387-456.1. - Gölnicbánya bányajoga a felsőmagyarországi hét bányaváros statútumai (1487) közt, Körmöcbánya bányajoga (1492 -1512), a körmöcbányai bányamester 1537. évi utasítása, Felsőbánya (Mittelberg) statútumai az 1570, 1578, 1587, 1589 évekből; valamennyit közli: Wenzel G.: Magyarország bányászatának kritikai törtenete (a következőkben mint Wenzel, Bányászattörténet idézve), Budapest, 1880, 275-290, 326-330, 359-363, 418-424.1. - Radna város- és bányajoga 1270-1272-ből: V. Chaloupecky: Kniha áilinská. Bratislava, 1934, 197-202.1. A II. számú melléklet«. Rauscher tollából. 2F. Knauz: Monumcnta ccclesiae Strigoniensis, torn. I., Strigonium, 1874, Nr. 536, 426.1. — Besztercebánya alapítólevele (1255), amely az ezüstércek urburáját 1/8, az aranyércekét 1/10 részben állapítja meg. Ezzel szemben Károly Róbert király 1325-ben Ovoumberg (Aranyosbánya) részére az aranyercck urburáját 1/8 részben írja elő: F. Zimmermann-G. Werner: UB. zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen, Bd. 1., Hermannstadt, 1892, Nr. 327, 396.1.
