Századok – 1979
Folyóiratszemle - Novotný K.: František Palacký és a munkáskérdés 936/V
FOL YÓIR ATS ZEMLE 937 tudományos munkásságában igen nagy hasznára volt, itt alapozta meg irodalmi, társadalomtudományi és történelmi ismeretanyagát, és itt kezdte meg aktív kultúrpolitikai működését is. Irodalmi műveket fordított, saját költői alkotással is próbálkozott, s részt vett a pozsonyi „Tydenik” c. hetilap s egy latin nyelvű újság szerkesztésében. Pozsonyi működésének csúcspontját az 1818-ban megjelent „A cseh költészet kezdetei*’ c. munkája képezi, melyet a szlovák nemzeti ébredés nagy alakjával, Safárikkal közösen írt. Ebben az időszakban ismerkedett meg a szlovák nemzeti mozgalom több neves képviselőjével, s személyes kapcsolatuk a későbbiekben nagy jelentőségűnek bizonyult. A szlovák nemzeti fejlődés problémáit a cseh-szlovák kölcsönösség ideológiai alapjáról szemlélte, nem értett egyet a Stur nevével fémjelzett szlovák nyelvújítási mozgalommal Az önálló útra lépő szlovák nemzeti mozgalmat gyengének tartotta ahhoz, hogy eredményesen védje a szlovákság érdekeit. A kölcsönösség Palack^ számára nemcsak irodalmi és tudományos véleménycserét jelentett, hanem ő aktív támogatást is nyújtott a szlovák szellemi életnek pénz- és könyvajándékokkal, s teret adott szlovák publikációknak is az általa szerkesztett folyóiratban. Aktív kapcsolatot tartott fönn a szlovák politikusokkal, támogatta a magyar uralkodó osztályok ellen irányuló petíciós mozgalmakat, majd az 1848-as forradalom előestéjén kapcsolatba lépett a magyar országgyűlésen követi mandátumot szerző Sturral. Az 1848-4 9-es forradalom alatt dolgozza ki híres ausztroszláv politikai programját, melyre a Habsburg-b irodalom etnográfiai szempontú föderalizálási tervét építette. Elképzelése szerint a cseh tartományok és Szlovákia közös egységet képeztek volna a birodalmon belül. Az 1860-as években álláspontja közeledett a konzervatív arisztokrácia elképzeléseihez, s elfogadva a „történeti jogok” elméletét, lemondott a csehek és szlovákok politikai egyesüléséről. A centralizmussal, majd a dualizmussal való szembenállása azonban továbbra is népszerűvé tette nézeteit Szlovákiában. A 19. század második felében kifejtett nézeteit teljességükben nem értékelte még a szlovák történetírás, s feldolgozatlan Palackynak a szlovák történettudományra gyakorolt hatása is. Ceskoslovensky casopis historicky 1977. 1. sz. 49-62. L H. V. összeállították: Erdődy Gábor (E. G.), Heiszler Vilmos (H. V.), Komlódi Zsuzsanna (K. Zs.)
