Századok – 1979
Folyóiratszemle - Drobisch Klaus: Wiederstand in Buchenwald (Ism.: Barabás László) 926/V
926 TÖRTÉNETI IRODALOM szigorúan belügynek tekintő államok sokszorosan visszaéltek jogaikkal, és nemzetiségeik beolvasztására igyekeztek felhasználni szuverén hatalmi eszközeiket. Mégis, úgy véljük, hogy a nemzetiség, mint kollektívum, jogait sajátos egyediségre fenntartására és ápolására szerencsésebb volna a népcsoportjog (Volksgruppenrecht) terminológiája mellőzésével hangsúlyozni, különös tekintettel a nép csoport jogi felfogás ezt végletesen abszolutizáló, a természetes asszimilációval szemben is kategorikusan elutasító álláspontjára, valamint azokra a rendkívül súlyos következményekre, amelyekkel az azonos népiség érdekében való külső beavatkozás jogosultságának hirdetése járt. Bár ismeretesek előttünk olyan nézetek, amelyek „a nemzetiszocializmus időszakában elszenvedett torzulásoktól megtisztított” és továbbfejlesztendő népcsoportjognak még fontos szerepet tulajdonítanak, szerintünk nem szolgálhat sem mércéül a múlt történeti, sem iránymutatásul a jelen aktuális nemzetiségi kérdései megítélésében. Tükovszky Lóránt KLA US DROBISCH: WIDERSTAND IN BUCHENWALD (Dietz Verlag, Berlin, 1977. 175 1.) ELLENÁLLÁS BUCHENWALDBAN A német antifasiszta ellenállási mozgalomról már több feldolgozás látott napvilágot az NDK történészeinek tollából is. Némelyikük arra vállalkozik, hogy az egész mozgalomról adjon képet, mások egy-egy részterületet választottak feldolgozásuk témájául. Ez utóbbiak közé tartozik Klaus Drobisch munkája is, amely azt tűzi ki célul maga elé, hogy az antifasiszta ellenállási mozgalom egyik különleges területéről, egy koncentrációs táboron belül folyó harcról számoljon be. A szerző azokat a körülményeket ismerteti bevezetőjében, amelyek között a koncentrációs táborok rendszere kialakult. Utal a fasiszta hatalomátvételt megelőző jelekre, amelyek már előrevetítették a barna uralomnak ezt az oldalát is. Idézi Himmler és más SS-vezetők nyilatkozatait, akik a háborúra készülődve már készültek a belső német front megnyitására is. A haladó erők ellen indított hadjárat különösen a Reichstag felgyújtása után vált intenzívvé, amikor ideiglenes gyűjtőtáborok egész sorát hozták létre, hogy aztán a 30-as évek második felében kiépítsék a koncentrációs táborok hálózatát. Ennek keretében került sor a Weimar melletti Ettersbergen a buchenwaldi tábor létesítésére. Képet kapunk arról, hogyan indult meg az 1937 júliusában kezdődő építési munkálatokkal párhuzamosan az illegális szervezkedés a foglyok között. Az ideszállítottak közül számosán más táborokból kerültek ide, ahol az antifasiszta szervezkedés már megindult, az ott szerzett tapasztalatokat pedig Buchenwaldban is hasznosítani tudták. A tábor fennállásának körülbelül nyolc éve alatt voltaképpen a kommunista párt tagjai voltak mindvégig azok, akik a különböző illegális szervezeteket létrehozták és akik röviddel a táborba érkezést követően eredeti lakóhelyük szerint csoportokba kezdték szervezni a KPD tagjait. A szerző nagy gondot fordít arra, hogy az olvasó előtt is világos legyen az a közvetlen, a hétköznapok harcának értelmet adó cél, amely a fő célkitűzés - a szabadság visszanyerése a fasizmus vereségével - mellett mindig szerepet játszott. A kezdeti időszakban ez a cél jobb körülmények megteremtése volt. Úgyszintén az első periódus feladata volt a politikai foglyok számára a foglyok által betöltött tábori tisztségekért a köztörvényesekkel folytatott pozícióharc sikeres megvívása, hiszen a tisztségek betöltése révén sokat segíthettek a mindennapi élet gondjain, amelyek egyébként életeket követeltek volna, és megkönnyíthették saját szervezkedésüket. A táborépítés befejeztével - 1938-ban - a német kommunisták már szervezett erőként léteztek Buchenwaldban. Az 1938-as év közepétől újabb szakasz kezdődött az illegális antifasiszta harc menetében, új célkitűzésekkel. Kezdetben németországi zsidókkal gyarapodott a foglyok száma, majd osztrák, cseh és a háború kitörésével lengyel foglyok tömegei érkeztek a táborba. Már az érkezés első perceiben tanúbizonyságot tettek a német kommunisták internacionalista és humánus szellemükről az újonnan érkezettekkel szemben (tanácsok az SS-szel való összetűzések elkerüléséhez, jobb felszereléshez, a gyengébbeknek könnyebb munkához való hozzásegítése, a tilalom elleni betegápolás stb.). 1941
