Századok – 1979

Elmélet és módszertan - Márkus László: A legújabbkori magyar sajtótörténetírás módszertanáról; különös tekintettel az 1919–1944 közötti magyar sajtó történetére 884/V

A LEGÚJABBKORI sajtótörténet módszertanáról

895

5. Felderítésre

vár a magyar sajtó fejlődéstörténetének és a nemzetközi, egyetemes sajtótörténet kapcsolata. Politikai, történeti, földrajzi meghatározók folytán a magyar sajtó fejlődésének minden szakaszában kimutathatók a konkrét külföldi hatások. A laptípusok, stílusok, sajtótörvények, sajtó politikai modellek stb. kialakulása és funkcionálása magán viseli a külföldi példák nyomait.

Lehetőség van bizonyos összehasonlító vizsgálatra műfaj történeti vonatkozásban, így pl- igen érdekes annak felderítése, hogy a fővárosi bulvárlapok hogyan érvényesítették az amerikai riporter „tízparancsolatát” vagy az amerikai hírszerkesztés ugyancsak tíz pontban összefoglalt irányelveit.1

6

16 Vő. Münster,

H.A.:

Dic

moderne Presse.

Bd. II. Bad

Kreuznach 1956.

35.

1 7 A sajtó és közönsége kölcsönhatásáról e témában: Márkus László: A 20. századi magyarországi sajtó hatásának vizsgálata során felmerült kutatási problémákról. MTA II. Oszt. Közi. 26. 1977. 179—186.

6. A

sajtótörténeti kutatás és feldolgozás eddig igen elhanyagolt módszertani vizsgálata: milyen hatást gyakorolt a sajtó a társadalmi tudatra, és milyen volt a sajtó és az olvasó kölcsönhatása.1

7

a) Kiindulási

pontként meghatározandók a sajtó és olvasóközönség kapcsolatának, kölcsönhatásának általános vonásai.

Sorrendileg elsőnek — a vizsgálandó korszaknak megfelelően — pontos képet kell nyerjünk — a történeti statisztika eredményei és analízise alapján — a művelődési színvonalról, a művelődés statisztikai fejlődéséről. Adatszerűén ismernünk kell — pl. a 20. sz. első felében — az analfabétizmus, illetve az írni-olvasni tudók körének alakulását. Következő lépés az iskolai végzettség mennyiségi meghatározása, az iskoláztatás intézményes változásainak számbavétele (a négy-, hat-, illetve nyolcosztályos iskolarendszer történeti adatai), az osztály- és rétegtudati szférák iskolai végzettség alapján történő megközelítése, illetve ezeken belül a változások számszerű regisztrálása. így „tabellákéra van szükségünk az alsó-, közép- és felsőfokú iskolai végzettség mennyiségi meghatározására, amennyire lehetséges származási és foglalkozási felosztás szerint.

Az általános vonások között külön figyelmet érdemelnek a magyarországi nemzetiségek (elsősorban 1919-ig) művelődési adatai, továbbá a munkásművelődés, tehát a szakszervezetekbe tömörült munkások tudatának, művelődési szintjének, illetve változásának analízise. A dolgozó agrárrétegek műveltségi színvonalát a klerikális befolyás oldaláról is vizsgálat tárgyává kell tenni. A vallási megoszlás is figyelmet érdemel.

b) A

sajtó és közönség kölcsönhatásának sajátos vonásai között elsőnek a korszak napi- és hetilapjainak lehetséges példányszámát, illetve azok alakulását kell meghatározni, így lényeges az évi statisztika, továbbá a terjesztés iránya, a főváros és vidék lapstatisztikájának alakulása. Amennyire lehetséges, meghatározandó az előfizetési kör, ennek osztály-, illetve rétegadatai. Ezen belül az olvasóközönség életkori sajátosságait is — lehetőség szerint — vizsgálnunk kell.

c) A

korszak lapjainak tartalmi analízise a polgári nyilvánosság fejlődése szempontjából: a látszatprivatizálási tendencia, illetve reklám előretörése. Itt kerül előtérbe a lapok formai oldalának beható vizsgálata a műfaj- és a stílusváltozások szociológiai összefüggései, a lapok rovat összetételének alakulása; a tartalom mennyiségi és minőségi változásai.