Századok – 1979
Elmélet és módszertan - Márkus László: A legújabbkori magyar sajtótörténetírás módszertanáról; különös tekintettel az 1919–1944 közötti magyar sajtó történetére 884/V
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN Márkus László: A LEGÚJABBKORI MAGYAR SAJTÖTÖRTÉNETÍRÁS MÓDSZERTANÁRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ 1919-1944 KÖZÖTTI MAGYAR SAJTÓ TÖRTÉNETÉRE A sajtó kialakulása és fejlődése szerves része az emberiség általános művelődéstörténetének. Logikus tehát, hogy a marxista igényű történetírás a sajtó kialakulását és fejlődését a társadalom felépítményének részeként veszi vizsgálat alá. Ebben a felfogásban magától értetődő, hogy a sajtótörténetírásra a társadalomtudományok általános törvényszerűségei a jellemzőek, így általános szemléleti irányai, történet filozófiai-világnézeti és módszertani alapjai természetszerűleg a társadalomtudományok marxista elméletéből és módszertani kereteiből következnek. Elméleti és módszertani keretek A sajtótörténetírás a művelődéstörténetírás keretein belül interdiszciplináris funkciót tölt be. Miután művelődéstörténetírásunk általános szemléleti alapját a történelmi materializmus elvei határozzák meg, természetesen ezekre az alapelvekre épül sajtótörténetírásunk elmélete s gyakorlata. Interdiszciplináris jellegéből adódóan a speciális törvényszerűségek felismeréséhez és megfogalmazásához elsősorban a megközelítési irányokat kell kijelölni. A 20. századi, és ezen belül az ellenforradalmi rendszer (1919-1944) sajtóanyagában végzett kutatások nyomán sajtótörténetírásunk marxista elméletét és gyakorlatát tekintve hét szemléleti főirányt, kiin dúló pontot, tehát központi rendező elvet fogadhatunk el mérvadónak. I. Sajtótörténetírásunk szemléleti irányai 1. A sajtó történetírás mint a politikatörténet része, kiegészítője. Ebben a megközelítésben a sajtótörténeti kutatás fő irányzatát a korszak politikatörténetének periódusai és vonulatai határozzák meg. A sajtónak jelentős szerepe volt a korszak politikai életében, különösen az egyes periódusok alakulásában. A politikai és társadalmi mozgás fő tendenciái a sajtón keresztül is mérhetők, például jelentős hozzájárulást nyújt a fajvédő mozgalom megismeréséhez a sajtó — és nemcsak a fajvédő sajtó - beható tanulmányozása. A titkos társaságok szerepéről - általában és konkrétan — értékes
