Századok – 1979
Közlemények - Ring Éva: Újabb adatok az 1797-re tervezett lengyel-magyar Habsburg-ellenes felkelés kérdéséhez 827/V
AZ 1797-RE TERVEZETT LENGYEL-MAGYAR FELKELÉS KÉRDÉSÉHEZ 829 publikálta is azt a kiáltványt, amelyet az események előrehaladásával egyidőben a párizsi lengyel emigránsok fogalmaztak meg, s amely részletesen kifejtette Dabrowski elkép zelését.5 A tervezet később más forráskiadványokban is megjelent,6 de mindenki Chodákotól idézi, aki saját állítása szerint még látta a kiáltvány egy példányát: „Én még olyan szerencsés voltam, hogy hozzájuthattam az eredeti kézirat egy teljes, nyomtatott másolatához.”7 E tervezet, ha nem is szó szerint, de tartalmi kivonatban fentmaradt Michal Kléofas Oginski gróf emlékirataiban is,8 aki a lengyel emigráció diplomáciájában kiemelkedő szerepet játszott, s akinek az emlékirataira a továbbiakban még visszatérek. Chodzkónak a lengyel légiókról írott munkája és Oginski naplója nyomán a lengyel történetírás megőrizte az együttműködési kísérlet emlékét, de ez nem vált közkeletű ténnyé, s kapcsolataink e fejezete nem kapott szélesebb körű publicitást. Úgy is mondhatnánk, hogy a témával foglalkozó történészek titka maradt. Legutóbb Jan Reychmann Benda Kálmán: „A magyar jakobinusok iratai” I. kötetéről írott recenziójában hivatkozott Dabrowski 1796-os memoárjára, amely a magyarokban potenciális segítséget lát,9 és utalt Oginski naplójára is. Ez utóbbiból terjedelmes részleteket közölt Jan Dihm: „Az ismeretlen Kosciuszko” című művében, azt feszegetve, hogy a Direktórium elképzeléseiben Kosciuszko milyen szerepet játszhatott.10 Izsépy Edit Kosciuszkoról írott életrajzában ezt a részletet — úgy tűnik, Dihm műve alapján — ismertette, s így tulajdonképpen ő írt először az 1796-os Vadász-féle tervezet későbbi sorsáról.1 1 Ö sem boncolgatta azonban az események hátterét, pedig e tervezet már nagyszabású céljai miatt is figyelemre méltó, és rámutat arra, hogy a lengyel emigráció töretlenül bízott a magyarok segítségében az itáliaihoz hasonló köztársaságok kialakításánál. A továbbiakban elsősorban az 1797-es magyar-lengyel felkelés tervezetének hátterét szeretném bemutatni, nem kutatva részletesebben azt, hogy Magyarországon kik ismerték behatóan a Habsburg-ellenes felkelés tervezetét. Könnyen lehet azonban, hogy a kulisszák mögé bepillantva sok hazai vonatkozású adat más megvilágításba kerül, s e korszak kutatása újabb lendületet vesz. Az 1797 áprilisában kiáltvány formájában deklarált magyar-lengyel felkelési tervezet születési körülményei diplomáciai hátterének felvázolásánál a Kosciuszko-felkelés leverése utáni hónapok eseményeire kell visszatekintenünk. 1794 novemberében Varsó A rangos 19. századi történész, Wladislaw Smolenski 1954-ben kiadott válogatott leveleiben Chodzkoról így emlékezik meg: „Chodzko Léonard (1800-1871) - író, publicista, Párizsban telepedett meg, egy sereg lengyel térképet készített, megjelentette Tadeusz Kosciuszko élete és a „Recueil des traités, conventions, actes diplomatique etc. relatifs á la Pologne” című műveket. A raperswiiü nagy lengyel emigrációra vonatkozó gyűjtemény létrehozásában oroszlánrésze volt. L. Smolenski, Wtodysfaw: Wybór pism (Red. Celina Bobiáska), Ksi^zka i Wiedza, Warszawa, 1954. 620. 5 Plan projété par les patriotes polonaises réunis á Paris pour la régéneration de leur République. Chodiko, L. i. m. II. 331-337;!. a Függelékben. 6 Recueil des traités, conventions et actes diplomatique concernant la Pologne 1762-1862 par le comte D ’Angeberg, Paris, 1862. 423-426. 7 Chodzko i. m. II. 12-13. 8Pami^tniki Michala Oginskiego о Polsce i о Polakach od r. 1788 ai do konca r. 1815 (a továbbiakban: Pami^tniki), Poznaű 1870,1 —II. 9Reychmann, Jan: Jakobini w^giersczy z roku 1794 a insurrekcja kosciuszkowska, Kwartalnik Historyczny 1957, Rocz. 64 1957. N. 2. 154—155. 1 Q Dihm, Jan: Kosciuszko nieznany, Warszawa 1969. 11 Izsépy Edit: Kosciuszko, Budapest 1973. 6*
