Századok – 1979
Tanulmányok - Lackó Miklós: A 100%. Ideológia; kultúra; irodalom. – Adalékok Lukács György publicisztikai működéséhez az 1920-as évek második felében 43/I
A 100%. IDEOLÓGIA, KULTÚRA, IRODALOM 75 jelen van életünk minden komponense, így benne van a politika is. Nem szeretném azonban, hogy félreértsenek, és úgy hangzana el mondanivalóm, mintha én a művészetet a politika szolgálatába akarnám állítani, a művészet számára a művészeti célt a politika eszközeivel akarnám minősíteni. De mint művész, minden alkalommal tiltakozom az ellen a felfogás ellen, hogy a művészetet isten kegyelméből való, világszemléletünktől elszabadult csodának próbálják felmutatni. Nem hiszem el és el sem tudom képzelni a mai közhasznú értelmezésben a művészet abszolút voltát”.10 1 1 Tamás Aladár szavai 1964-ben íródtak. 2 Németh Lajos egyike volt a legszínvonalasabb 100%-cikkek álnevű szerzőinek. 'Tamás Aladár: A 100%. A KMP legális folyóirata 1927-1930. Bp. 1964. 37. FÜGGELÉK Névtelenül vagy álnéven megjelent Lukács-cikkek 1925-1929 A tanulmányban idézett vagy jelzett, mindeddig számon nem tartott Lukács-írások azonosítása — ismételjük — nehéz és némileg kockázatos feladat. A dolog nehézségére igen élesen mutatott rá Tamás Aladár, az egykori szerkesztő, többek között a következő érveléssel: „Annak megállapítása, hogy a Párt Külföldi Bizottságától érkezett cikkeknek kik voltak a szerzői, ma már teljesen megoldhatatlan feladat. Nemcsak a közel négy évtizedes távolság1 tette ezt lehetetlenné. Még annak idején, a 100% fennállása alatt sem lehetett mindig teljes bizonyossággal megtudni. Szerzőink egy sajátos »100% stílust« igyekeztek kialakítani, ami elütött saját írásmódjuktól. Emiatt, meg talán a szigorú konspiráció miatt is, a cikk megírása után többé alig-alig gondoltak rá, mintha maguk is igyekeztek volna elfelejteni. Emlékszem, egy alkalommal meg szerettem volna tudni, hogy egy »Németh Lajos cikk«-nek2 ki volt szerzője. A három, abban az időben Bécsben tartózkodott elvtárs közül egyik sem tudta teljes határozottsággal megmondani, ő írta-e a cikket vagy sem. Ennyi idő után hasonló dolognak a megállapítása semmivel sem lett könnyebb ... A stíluselemzés a 100% esetében — bármily gondos munka lenne is az — nem vezethet eredményre. A visszaemlékezés pedig — ennyi idő eltelte után - rendkívül ingatag alap és számtalan tévedés előidézője lehet. Ezért, ahol az álnevek feloldása megbízhatatlan megállapításokhoz juttatna, ott helyesebbnek tartom mellőzni. Csak ahol az emlékezés mellett más bizonyító körülmények is alátámasztják, ott szabad - legalább véleményem szerint — rámutatni, hogy kiket tartunk a KÜB-ön keresztül érkezett cikkek szerzőjének”-3 Tamás Aladár véleménye kétségtelenül fennálló nehézségekre hívja fel a figyelmet, még ha több vonatkozásban — így például a tartalmi vagy stíluselemzés eredményeit illetően — túl pesszimistán foglal is állást. Mégis érthető, ha a történész vagy más kutató nehezen tud belenyugodni ebbe az azonosítás lehetőségét kétségbevonó álláspontba, s újra kísérletet tesz az álnevek feloldására, a cikkek szerzőinek a megtalálására. Ez az igény és 1 01 Kassák Lajos: Elöljáróban. Csavargók, alkotók. Bp. 1975. 8.
