Századok – 1979
Krónika - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat sajtótörténeti pályázatáról (Sipos Péter) 742/IV
KRÓNIKA 743 sajtó fogalma is. Gondosan kimunkált a lapok társadalmi háttere és szellemi fejlődésrajza. Nagy gondot fordít az újságírói munka elemzésére, a sajátos sajtótörténeti szempontokra. A pályamű művelődéstörténeti szempontból is számos új mozzanatot tartalmaz. IL díjat (8000 Ft-ot) kapott Pók Attila: „Л Huszadik Század c. folyóirat polgári radikális társadalomszemléletének a kialakulása” (221 oldal) c. pályaműve. Indoklás: Szakmailag érett, szépen megírt munka, amely a folyóirat eszmei arculatának módosulását mutatja be, azt a folyamatot, amelynek során az általános liberalizmustól eljut a történelmi materializmus alapvető tételeit elfogadó polgári radikális társadalomfelfogás megformálódásáig. II. díjban (8000 Ft) részesült M. Pásztor József:„Engedély nélkül’ c. műve (282 oldal). Indoklás: A munka bemutatja a két világháború közötti szocialista irodalmi folyóiratokat kronológiai sorrendben, ismerteti a lapok keletkezési körülményeit, a megjelenés időtartamát, a megszűnés okait, a folyóirat céljait és eszmei arculatát, tartalmát, jellemzi szerkesztőit. Anyaga értékes, viszont nem vállalkozik szintetizálásra, a sajtótörténeti folyamatok összefüggő ábrázolására. III. díjat (5000 Ft) kapott Markovits Györgyi: „A magyar sajtó az emigrációban” c. munkája (140 oldal). Indoklás: Nagy anyagot dolgoz fel, amelynek áttekintése hézagpótló jelentőségű. A pályamű sok információt tartalmaz, szinte a teljesség igényével veszi számba országonként és irányzatonként az emigrációs lapokat. A kidolgozás viszont egyenetlen, kevés mélyreható elemzéssel. III. díjat (5000 Ft) kapott Révész Tamás: „Sajtópolitika és sajtóviszonyok Magyarországon a kiegyezés után” c. pályaműve (161 oldal). Indoklás: A dolgozat bemutatja — új kutatási eredmények alapján - a sajtóra vonatkozó jogszabályok alakulását a kiegyezés után, valamint a kormány protekcionista sajtópolitikáját. A sajtótörvénnyel és az esküdtbírósággal foglalkozó fejezetek kiválóan érzékeltetik, mikor és mennyiben kerültek szembe az elvi liberalizmus követelményei a hatalmi politika érdekeivel. A dolgozat második része jól ábrázolja a miniszterelnöki sajtóosztály szerepének kialakulását és annak változását. Jutalmat azok a pályaművek kaptak, amelyek érdemi új anyagot tartalmaznak, nem „ömlesztve”, hanem egységes, összefüggő témafelfogás jegyében feldolgozottan. Közös fogyatékosságuk azonban az elemzés, az értékelés hiánya, a tartózkodás az önálló következtetésektől. 3 ezer Ft-os jutalomba részesült: Záhonyi Ede: „Betekintés a magyar úttörő sajtó három évtizedes tevékenységébe” c. munkája (254 oldal); Bosznayné Rákóczi Rozália: „Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság katonai sajtójához” (130 oldal) c. műve; Magyar István: „Felháborodom tehát vagyok. (Bálint György élete 1906-1943)” c. tanulmánya (212 oldal). 2 ezer Ft-os jutalomba részesült: Nagy Dezső: „Pesterzsébet és Soroksár sajtó története 1894-1949 ” c. munkája (271 oldal); Paizs Ödön: „A magyar bulvársajtó története és a hivatásos újságírók őskorszaka” c. írása (288 oldal); Tarr László: „A Magyar Távirati Iroda története(1881 -1918)” c. dolgozata (269 oldal); Kovács Jenő: „A felszabadulás utáni katonai hírlapirodalom kezdetei” c. pályaműve (127 oldal). A MUOSZ felajánlotta, hogy a bíráló bizottság véleménye alapján a Sajtót őrt én éti Könyvtár sorozatban egy munkát megjelentet; publikálási javaslatokat teszünk továbbá a történeti és irodalomtörténeti folyóiratok szerkesztőségeinek is. Több értékes forrásanyagot tartalmazó pályaművet előreláthatólag megvásárolnak archiválásra az érdekelt intézetek könyvtárai. Valamennyi pályázót írásban tájékoztatjuk munkája értékeléséről. A pályázati anyag elsősorban a dualizmus sajtótörténete számára hozott figyelemreméltó új eredményeket. Az ellenforradalmi korszak progresszív orgánumaival foglalkozó díjazott munkák értéke az összegzésben jelölhető meg. Pozitív vonása az anyagnak, hogy mutatja a megnövekedett érdeklődést az eddig elhanyagolt ágazatok, a művelődési, az ifjúsági és a katonai sajtó iránt. Több helyi sajtóval foglalkozó munka nagyszabású anyaggyűjtéssel készült, és bevonható a helytörténeti kutatások forrásbázisába. Sajnálatos, hogy a népi demokratikus, ill. a szocialista korszak sajtótörténetének jelentősége nem érvényesült sem a témakörből beérkezett művek számát, sem színvonalukat tekintve. Elmaradt az
