Századok – 1979
Közlemények - Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században 643/IV
650 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Az 1698-as urbárium a belső városban négy utcanevet említ: a Torony, Ettei, Kapu és Malom utcákat.42 Az utóbbi kettőt az 1667-es térkép alapján egyértelműen azonosíthatjuk: a mai Széchenyi utca a két városkaput köti össze, a Berzsenyi utca végén, a Rába partján pedig ott áll a malom. A déli kapu és a híd, illetve a malom és a duzzasztó alaprajza nagyon hasonlít ugyan egymásra, de az északi és déli kapu azonos jelölése, valamint az, hogy az 1720-as térképen jól látható a hídba a folyó túloldalán torkolló út, míg a malom gátja a szigetre vezet, egyértelművé teszi meghatározásukat. Az 1698-as urbárium nem említi az Egyház utcáját, de az 1646-os urbáriummal ellentétben nem utcák szerint közli a jobbágyokat, hanem csak a végén sorolja fel, mely utcákban találhatók pusztatelkek. A Templom (Egyház) utca — nevét a plébániatemplomról kapta, a felszabadulásig jelölte a mai Beloiannisz utcát — bizonyára ekkor is létezett, csak nem volt benne deserta sessio. A Torony utca helyét az 1646-os urbárium segítségével találhatjuk meg. Eszerint Tharnóczy András tornya a Kapitány utcájában található.43 (Francsics Gáspár kapitány háza állt az utca legelején, innen kapta a nevét.) Ez az egyetlen torony a város belsejében, a városfal tornyai pedig a térkép szerint nem estek az utcák vonalába. Ezt a tornyot Iványi Béla, ma már rendelkezésre nem álló térképek alapján, meggyőzően lokalizálta a mai Kölcsey (a század elején: Szt. Márton) utcai iskola helyére.44 Mérései eredményét az írásos források is igazolják: Batthyány I. Ádám 1633-ban Hidassy Andrásnak inscribálta „nostram curiam desertam, vulgo Tamochy udvarháza nuncupatam”, amelynek szomszédai „ab una orientali videlicet Urbani Elles, ab altera vero meredionali(!) inque vico Sancti Martini Andreae Hodassy et Blasy Phülep provi dorum colonorumque nostrorum domus”45 Bár az urbárium alapján nem sikerült azonosítani a jobbágyokat, az, hogy az inscriptionalis csak keletre és délre eső szomszédait adja meg, bizonyítja, hogy a torony egy utca sarkán állt. Egy utca sarkán, mert a Szt. Márton utca, tompaszögben megtörve, dél felé folytatódik. Századunk közepén új nevet kapott, s mindkét szárnyát Kölcsey utcának hívják ma is. Az utca a tornyot megkerülve törik meg, így párhuzamos a karlsruhei térképen ábrázolt városfallal. Feltehető, hogy a Kölcsey utca a város régebbi kiteijedésének határát őrizte meg. Erre utal az az 1550-ben kelt oklevél is, melyben Tharnóczy András kéri, hogy „in dominium totalis turris lapidee sive domus et sessionis ... in angulo videlicet eiusdem oppidi ad septemtrionalem et occidentalem plagas site” iktassák be. 45^a Termé szetesen nem egy (nem létezett) városfal megmaradt tornyára, hanem a megerődített udvarházat alkalmas sarokpontul választó árokra vagy kisebb palánkra gondolok. Ez a torony nem lehet azonos Dés comes 13. századi tornyával. Nemcsak azért nem, mert ez utóbbit nagy valószínűséggel a kastély helyére lokalizálhatjuk, hanem azért sem, mert ezt 1291-ben lerombolták, a Tharnóczy-torony pedig 1550-ben ép, és fokozatos rombadőlését nyomon követhetjük. 1550: „turris lapidea sive domus”, 1609: „Tharnóczy András ház az Torony”, 1633: „curia deserta vulgo Tamochy udvarhaza nuncupata ”, 4 2 OL В. cs. P. 1313 Maj. Lad. 1. No. 48. 15/a. 16. 43OL B. cs. P 131. Maj. Lad. 1. No. 32. 2/a. 4 4 Iványi: Képek . . . 67-68. 45OL B. cs. P 1313. Inscriptionales 213. (számozatlan iratok) p. 5 és OL B. cs. P 1313. Maj. Lad. 2. No. 1 3/1. Szeremleiana. Vő. még: OL B. cs. P 1313. Maj. Lad. 2. No. 14. 15. Szeremleiana. 4 5 /aOL B. cs. P 1313. Acta Ant. Alm. 3. Lad. 6. No. 22. Vö. Iványi: Képek ... 65.
