Századok – 1979
Tanulmányok - Gergely András: A fiumei vasút vitája az utolsó rendi országgyűlésen (Kísérlet a magyar politikai erőviszonyok átrendezésére az 1848-as forradalom előtt) 610/IV
636 GERGELY ANDRÁS során tizenegyen a pesti, heten a vukovári, hárman a mohácsi kiindulópontot javasolták. Kossuth bejelentette, hogy a kérdés ilyetén eldöntését „semmi végzésnek” tekinti, mert a választmány nem az irány eldöntésére, hanem a társasággal való alkudozásra volt kiküldve. Ha pedig elfogadhatatlan feltételeket szabnak a társaságnak, különvéleményt fog beadni, s a döntés az alsó tábla kezében lesz. Itt és a főrendeknél ki tudja vinni, hogy a vukovári vasutat elfogadják, Bécsben pedig alku tárgya lesz. (A választmány munkája e szavazással nem ért véget, hiszen működéséről jelentést kellett benyújtania az országgyűlésnek.)8 4 Másnap, február 22-én került sor Széchenyi Jarasfaíának hivatalos országgyűlési bemutatására. (A nádornak átnyújtott munkát a főherceg a személynöknek adta át, aki a kerületi ülés elnökéhez juttatta ismertetés végett.)85 A bécsi kormány ennek hírlapi ismertetésekor figyelt csak fel a munkára. Az államértekezlethez az ügyet beterjesztő referens nem tudta, meddig terjedt Széchenyi hatásköre. A szokásos lassúsággal vándorló ügyiratot Ferdinánd király az államkonferencia döntésének megfelelően a kancellárhoz intézett utasítással látta el március 8-án: tegyen jelentést az ügyről.86 A kerületi ülés pedig Kossuth követtársa és személyes ellenfele, Szentkirályi Mór indítványára véleményezés céljából a vukovári választmányhoz tette át a Javaslatot. A kör tehát bezárult: Kossuth formális kifogása nem volt többé tartható, & Javaslat és a vukovári vasút hivatalosan is junctimba. került. A február 21-i szavazás pedig segítette, hogy Kossuth a választmányban kisebbségbe szorul. Időközben megérkeztek Pozsonyba a Pesti Hírlap február 20-i és 224 számai, amelyek már kifejezetten a vukovári vasutat támadták. Kossuth az egyetlen taktikus lépés, a halasztás mellett döntött. A február 23-ra kitűzött ülés előtt levelet küldött Széchenyinek, amelyben bejelentette, hogy egészségi állapota miatt nem vehet részt az ülésben, de nem akaija, hogy a reá való várakozással időt veszítsenek. Folytassák a tanácskozást, de ha határozatukban meg nem nyugszik, fenntartja a különvélemény beadásának jogát.87 (Kossuth a kérdéses napokban valóban beteg volt.) Kossuth így a közvetlen legyőzetést kikerülte. Szerencséjére időközben beérkeztek Eötvös már ismertetett, halasztást szorgalmazó levelei, Széchenyi tehát kapva kapott az alkalmon: bár február 23-án a kitűzött időpontban a többi bizottsági tag megjelent lakásán, Kossuth betegségére való hivatkozással kimondta a tanácskozás elhalasztását. („Mi azt hisszük, egy kis halasztás nem árthat, ha ti. a kerületi választmány nem referál. És ezért ülést nem tartottunk és nem is tartunk, míg Kossuth fel nem lábad.”)88 Forradalom előtt 1848 február végén tetőpontját érte el Széchenyi híveinek és a centralisták körének szervező munkája a Javaslat elfogadtatása és a vukovári vasút megbuktatása ügyében. Jószágkormányzója, Lunkányi Sopronból tudósította Széchenyit, hogy az adminisztrátori 84 Lónyay Menyhért i. m. [naplói 35.; Szí — Tasner Antal Pozsony 1848. febr. 20-21. SZIL III. 584-586.; Szí - Tasner Antal Pozsony 1848. febr. 22. SZIL III. 586-587. 8 5 Viszota CCCIII. 1. KLÖM XI. 570. 1. OL Takáts-másolatok fasc. 15. 1731. sz. (jelentés a febr. 224 kerületi ülésről). 8 6 Az államértekezleti előterjesztés - a Budapesti Híradó 1848. február 234 tudósítása nyomán - február 24-én kelt. Bártfai i. m. II. 640. OL Takáts-másolatok fasc. 76. 11.217. sz. (Sedlnitzky jelentése, V. Ferdinánd utasításával.). 8 7 KL - Szí Pozsony 1848. február 23. Bártfai i. m. II. 637. 8 8Szí - Tasner Antal Pozsony 1848. febr. 24-25. SZIL 587-592.
