Századok – 1979
Tanulmányok - Gergely András: A fiumei vasút vitája az utolsó rendi országgyűlésen (Kísérlet a magyar politikai erőviszonyok átrendezésére az 1848-as forradalom előtt) 610/IV
620 GERGELY ANDRÁS forgalma kisebb), a pesti a mellékvonalakkal együtt népesebb, vagyonosabb vidékeket köt össze, a bácskai összeköttetést pedig a Ferenc-csatorna és a Mohácstól építendő szárnyvonal biztosíthatja. (Közvetve tehát a Javaslat beismerni kénytelen, hogy a Mohács—Fiume vonal létesítése legalább olyan fontos, mint a Pest—Fiume közöttié.) A vukovári vasút legnagyobb hátránya, hogy „megsemmisíti a kereskedelmi összpontosítás egész rendszerét”.26 26Üo. 85. 27Uo. 101., 130. Valamennyi irány kijelölésekor, de különösen a buda-fiumei vasút melletti érvelés során a Javaslat készítői hangsúlyozottan érvényesítik a nemzetiségi szempontokat: a vasutak elsősorban magyarlakta területeket kössenek össze, illetve a forgalmat a magyarlakta centrum felé tereljék. Magyarország mellékelt vasúthálózati térképét színezett etnikai térképre vetítették. Szempontjaik sem mentségre, sem magyarázatra nem szorulnak, de hangoztatásának politikai eszélyessége, a metternichi nemzetiségi politika ismeretében, nagyon is vitatható. Az utolsó fejezet foglalkozik a „végrehajtás rendezésével”, vagyis azzal, hogy hogyan lehet előteremteni a költségeket, és hogyan történjék a munkák elvégzése. Ami az irányítást illeti, annak két alapelve az országgyűlési felelősség és a központosítás. Egy, a parlamentnek felelős személy irányítsa a közlekedési ügyeket, akit a király nevez ki, mindkét táblán üléssel bír, teljhatalma van az ügyintézésben (a törvényhatóságok engedelmeskedni kötelesek), és aki bizalmatlansági szavazat esetén lelépni köteles. A Javaslat tehát a részleges felelős kormányzás programját fogalmazza meg, amikor a legfontosabb közigazgatási ágat, a közlekedési ügyek intézését, kiveszi a kormányszékek hatásköréből, és lényegében miniszteri állású egyénre bízza. A Javaslat a közlekedési ügyeket a legtágabban értelmezi, felelős intézőjük hatáskörét az ipar, a kereskedelem ügyeire vonatkozó törvényjavaslatok kezdeményezési jogával is felruházza! „Szükség volna tehát felhatalmazni azt arra is, hogy minden az ipar, kereskedelem s közlekedések tekintetében szükséges előmunkálatokat megtétetve, adatokat egybegyűjtve, a szükséges törvényjavaslatok kidolgozását eszközölje”. A felelősség életbe léptetéséhez elengedhetetlen az évenkénti országgyűlés is.27 A Javaslat, ha kimondatlanul is, a felelős kormányrendszer mellett foglal állást. A közlekedési létesítményeket közvetlenül az országnak kell megépítenie. A Javaslat terve szerint tíz éven keresztül évi nyolcmilliót fordítanának vasútépítésre, kétmilliót folyamszabályozásra és útépítésre. Százmillió forint kölcsönt kell az országnak felvennie, amelynek kamatait és törlesztését a megteremtendő országos pénztárból fizetik. Az országos pénztár számára évi hárommillió egyenes adó és más indirekt adók szükségeltetnek. Mindez nemcsak egybevágott az ellenzék programjával, hanem elvi és gyakorlati megoldásait tekintve a liberális ellenzék oldaláról többnyire már az 1840-es évek elején vagy első felében megfogalmazódott. Az ellenzéki közlekedéspolitikai elképzeléseket néhány hónappal a Javaslat születése előtt összefoglaló Pest megyei követutasító választmány ugyancsak az állami vasútépítés elsőbbsége mellett foglalt állást, „mennyiben azonban a létesítést az ország finantiális állapotának rendezetlensége akadályozná”, szükségből a kamatbiztosítás elvét párt
