Századok – 1979

Történeti irodalom - Viszockij V. N.: A Terminál-akció. A potsdami konferencia (Ism.: Soós István) 567/III

TÖRTÉNETI IRODALOM

567

A szerző a nemzetközi helyzetet elemezve bemutatja, hogy az USA hogyan próbálta megakadályozni a fasiszta országok, különösen Németország és Japán latin-amerikai előretörését. Ahogy a fasiszta hatalmak befolyása erősödött, úgy kezdte az USA külügyminisztériuma a kereskedelmi szempontokon túl, stratégiailag és politikailag is veszélyes helyzetként értékelni. A szabad kereskedelem ebben a helyzetben „nem volt megengedhető”, hangsúlyozza Steward.

Bár

C. Hull nem adta fel szempontjait, a kereskedelmi szerződésekben az USA általában politikai feltételeket is szabott. A program tartalmazta az amerikai félteke szolidaritásának megszervezését a tengelyhatalmak ellen, iparfejlesztést, nagyobb technikai, katonai támogatást, és ezen kívül valutastabilizálást ígért Latin- Amerikának.

Az 1930-as évek második felétől az USA kereskedelme Latin-Amerikával fellendült, de ezt a nemzetközi helyzet is megerősítette, nem csupán a kölcsönös kereskedelmi szerződések. Az USA exportjai az összes kereskedelmi szerződéssel rendelkező latin-amerikai országba 1934-35 és 1938-39 között 62,8%-kal nőtt, importja 21,6%-kal, de a kereskedelmi szerződéssel nem rendelkező államokkal is nőtt a forgalom (export 31,7%, import 12,5%). Ugyanezt az érvet támasztják alá a mexikói adatok is. Az USA és Mexikó kereskedelme 1933-37 között fellendült, annak ellenére, hogy nem kötöttek kereskedelmi szerződést. 1938-ban azonban politikai okok és Cardehos elnök államosítási programja miatt a kereskedelem csökkent.

A szerző Cordell

Hull

személyét állítja könyve középpontjába, s alakját idealizálja. Hangsúlyozza politikai jóhiszeműségét, idealizmusát, moralista javító szándékait. A kölcsönös kereskedelmi szerződéseket azonban reálisan értékeli Steward.

Megállapítja,

hogy az amerikai gazdasági diplomácia elsősorban az USA érdekeit szolgálta, és nem segítette a gazdasági fejlődést Latin-Amerikában. A szerződések gyakran gátolták az iparfejlődést, katonai diktatúrákat segítettek, és konzerválták a monokultúrát, elnyomták a hazai burzsoáziát, a térséget az USA kereskedelmi, politikai hatókörébe vonták.

Pereszteginé Balogh Gabriella

A „NÉPSZERŰ TÖRTÉNELEM” ÚJ KÖTETEI

V. M.

BEREZSKOV:

A NAGY SZÖVETSÉG 1941-1943

(Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1978. 228 1.)

F. BERNÁS-J. M. BERNÁS:

MERÉNYLET HITLER ELLEN. 1944. JÚLIUS 20.

(Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1978. 128 L)

V. N. VISZOCKIJ:

A TERMINÁL-AKCIÓ. A POTSDAMI KONFERENCIA

(Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1978. 170 1.)

A második világháború befejezése óta eltelt több mint három évtized után sem szűnik az érdeklődés a világháború eseményei, okai iránt. Ezt a tényt bizonyítja, hogy a világszerte megjelenő emlékiratok, a tudományos és népszerű feldolgozások nagy sikert aratnak az olvasóközönség körében. Minél inkább válnak hozzáférhetővé a világháborús titkos iratok, bizalmas följegyzések, diplomáciai üzenet váltások; minél inkább tárulnak föl a külügyminisztériumi levéltárak, annál pontosabb és hitelesebb képet rajzolhat a történettudomány a közeli múlt valóságáról. A ma élő idősebb nemzedék nagy része átélte ugyan a háborút, tanúja volt a gyorsan torlódó eseményeknek, só't részesévé vált a nemzetek sorsát eldöntő fordulatoknak, de ismeretei közvetlen élményeiből, az újságokból, a hazai és a külföldi rádióadásokból származhattak. Az azóta felnőtt nemzedéknek azonban már mindez csak történelem, és ezt a történelmi valóságot legfeljebb szülei, rokonai tolmácsolásában vagy történelem