Századok – 1979
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Törekvések a magyarországi német mozgalom radikalizálására (1932–1933) 421/III
434 TILKOVSZKY LÓRÁNT tárgyalásairól és a magyarországi németség súlyos helyzetére utalva, hangsúlyozta a Deutsche Arbeitsgemeinschaft jelentőségét: „tulajdonképpen csak ennek keretében van lehetőség arra, hogy népiségi kérdéseinkben önállóan, a feltolakodó bomlasztó elemektől szabadon végezhessünk komoly építőmunkát ”. Ez utóbbi vonatkozásban a tervek és feladatok részletes ismertetését mozgalmának fiataljaira bízta, akik céltudatosan tanfolyam jelleget adtak a Franz Rothen elnöklete alatt, de Bleyer aktív részvételével tartott második napi tanácskozásnak. Mint Rothen kifejtette, ezentúl évente legalább két-három alkalommal tanfolyamot fognak rendezni Budapesten a Deutsche Arbeitsgemeinschaft tagjai számára, egyrészt, hogy szisztematikusan bevezessék őket a népiségi munka (Volkstumsarbeit) elméletébe és módszereibe, másrészt, hogy az időszerű kérdéseket megvitatva, s helyzetjelentéseket elemezve, eligazítást adhassanak a konkrét teendőkhöz. A Deutsche Arbeitsgemeinschaft tagjainak fel kell használniuk az e tanfolyamokon szerzett ismereteket és útmutatásokat arra, hogy sejtrendszert építsenek ki az ország 400 német községében, mindenütt gondosan kiválogatva, illetve kinevelve azokat az érzelmileg és tudatosan egyaránt szilárdan néphű elemeket, akik majd átvehetik e falvak vezetését. Míg az alapszabályilag tisztára kulturális térre szorított és állandó ellenőrzés alatt tartott Német Népművelődési Egyesület helyi szervezeteiben semmiféle politikai és gazdasági tevékenység nem folytatható, ami nélkül pedig a magyarországi német mozgalmat sem fenntartani, sem kiterjeszteni nem lehet, e sejtek ezt lehetővé teszik, s ezáltal az igazi német mozgalomnak ezek lesznek erős támaszai és hordpillérei. E bevezető után Franz Basch referátuma következett az össznémet népközösségről és az annak részét képező magyarországi német népközösségről, az „egy mindenkiért, mindenki egyért” jelszóról. Ezt mélyen át kell éreznie a magyarországi németségnek is; a Deutsche Arbeitsgemeinschaft tagjainak bátran és erőteljesen kell képviselniük és terjeszteniük a német népközösség eszméjét a néptársak körében. Nyolc éve, azaz mióta a Német Népművelődési Egyesület fennáll, főleg csak a kulturális igényekről van szó, pedig nem kevésbé fontosak a népközösség szempontjából a gazdasági és politikai igények. A német községek politikai életében a német néptudatú elemeknek kell szerephez jutniuk, ehhez fel kell használni a bíró-, jegyző-, és lelkész-választásokat. A magyarországi németség politikai tevékenységének kérdéseivel Franz Kussbach referátuma foglalkozott részletesebben. Hangsúlyozta a Deutsche Arbeitsgemeinschaft mint a politikai munka központja jelentőségét: onnan irányítják a német falvakban kiépítendő sejtek politikai felvilágosító és oktató tevékenységét. Lehetőleg hetenként egyszer kerüljön sor ilyen jellegű sejt-összejövetelekre, de a Népművelődési Egyesület helyi szervezete helyiségein kívül. A falusi sejtek a környező falvak hasonló sejtjeivel legyenek politikai érintkezésben, és mindenütt próbálják a német kézműveseket is megnyerni a néptudatos német parasztokkal való együttműködésnek. Ami a pártpolitikát illeti, Magyarországon ma még nincsenek meg a feltételek egy saját német néppárt alapításához. Bleyer, aki már előző napi beszámolójában is hangsúlyosan foglalkozott a Deutsche Arbeitsgemeinschaft előtt a pártpolitika kérdésével, a vitában is felszólalt, hogy kifejtse véleményét. Eszerint a cél változatlanul a saját német párt; minden német néptársnak ott lesz a helye; aki más utat jár, kizárja magát a német népiségért folytatott harcból, és a német jövőből. Szabadon kell tartani az utat e saját német párt megvalósulásához, ezért a
