Századok – 1979
Tanulmányok - Zsigmond László: A comte-i pozitivizmus színeváltozása 3/I
A COMTE-I POZITIVIZMUS SZÍNEVÁLTOZÁSA 37 Engels a tudományok rendszerezéséről szóló vázlatában,2 7 5 amely egyébként — koncepciójában276 — számos olyan elemet tartalmaz, mint Comte-nak a tudományok osztályozásáról szóló fejezete a Philosophie positive első kötetében.2 77 A vállalkozás nagyságának jellemzésére érdemes idézni Engelsnek az Anti-Dühring 1885. szeptember 23-i előszavából a következő részletet. „Dühring úr itt bírált »rendszere« igen kiterjedt elméleti területre terjeszkedik ki; kénytelen voltam őt mindenüvé nyomon követni és felfogásaival a magaméit szembeállítani — írja Engels, majd így folytatja — . . . Marx és én voltunk jóformán az egyetlenek, akik a német idealista filozófiából a tudatos dialektikát a természet és történelem materialista felfogásába átmentettük. De a természet dialektikus és egyszersmind materialista felfogásához hozzátartozik a matematikában és a természettudományban való jártasság. Marx alapos matematikus volt, de a természettudományokat csak töredékesen, szakadozottan, szórványosan tudtuk nyomon követni. Amikor ennélfogva a kereskedői pályáról való visszavonulásom és Londonba való átköltözésem révén elég időt nyertem hozzá, teljes matematikai és természettudományi — ahogy Liebig mondja — »vedlésen« estem át, amennyire számomra ez lehetséges volt, és nyolc esztendő java részét fordítottam erre. E vedlési folyamat kellős közepén álltam, amikor abba a helyzetbe kerültem, hogy Dühring úr úgynevezett természetfilozófiájával foglalkozzam ... A matematika és a természettudományok ez átismétlésekor magától értetődően az állt a szemem előtt, hogy egyesben — részletben is meggyőződjem arról — ami általánosságban nem volt számomra kétséges —, hogy a természetben a számtalan változás zűrzavarában ugyanazok a dialektikus mozgási törvények érvényesülnek, amelyek az események látszólagos véletlenségén a történelemben is uralkodnak; ugyanazok a törvények, amelyek az emberi gondolkodás fejlődéstörténetén is vörös fonálként végighúzódva, a gondolkodó emberekben fokozatosan tudatossá válnak;. . . ”278 27SUo. 325. 2 7 6 Uo. 478-572. 2 71 Comte: Philosophie positive. I. 47-88. 2 7 * Engels: Anti-Dühring. 8-10. 279Uo. 703. 2 8 0 Uo. 11. 281 И /. Lenin: Materializmus és empiriokriticizmus. Kritikai megjegyzések egy reakciós filozófiáról. Bp. 1949. Engels 1869 derekán hagyta abba üzleti tevékenységét és 1870 őszén költözött Londonba.2 79 A nagy vállalkozásnak — amint maga írja — nem tudott teljes mértékben eleget tenni, „nemcsak azért, mert az a terület, amelyet jól kell ismerni, csaknem felmérhetetlen, hanem azért is, mert ezen a területen maga a természettudomány olyan hatalmas forradalmasodási folyamaton megy át, hogy az is alig tudja követni, akinek az egész szabad ideje rendelkezésére áll. Kari Marx halála óta azonban sürgősebb kötelességek foglalták le időmet, így tehát munkámat félbe kellett szakítanom”2 50 — hangzik az 1885-ös előszóban. Engelsnek és vele együtt mindazoknak, Lenint281 is beleértve, nem könnyítette meg feladatát, hogy a tudományok osztályozására irányuló erőfeszítéseik terén olyan tekintélyekkel kellett számolniok, mint Hegel, Saint-Simon és Comte. Előnyt jelentett számukra, hogy a társadalmi valóság változásának tudomásulvétele ösztönzőleg és gyümölcsözően hatott nemcsak történelmi gondolkodásukra, hanem a természettudományok
