Századok – 1979
Tanulmányok - A. Sajti Enikő: Útkeresés. A Jugoszláv Kommunista Párt nemzetiségpolitikai koncepciójának formálódása az 1920-as években 375/III
A JuKP NEMZETISÉGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA AZ 1920-AS ÉVEKBEN 411 1927 elején a Horvát Parasztpárt kilépett a kormányból, s az önálló Demokrata Párttal megalakította a Paraszt-Demokrata Koalíciót, amely a rendszer legerősebb ellenzékét alkotta. Sándor király és a hadsereg befolyása megnövekedett. 1926-ban Olaszország Albánia protektora lett, Olaszország közbenjárására Magyarország Rijekán át kijáratot kapott a Földközi-tengerre, Sztambolijszki leverése után Bulgária is közeledett a fasiszta Olaszországhoz, s Görögország, Jugoszlávia egyik legszilárdabb partnere 1928-ban barátsági-együttműködési szerződést írt alá Olaszországgal. Az események logikusan vezettek el a Horvát Parasztpárt képviselői ellen elkövetett szkupstinai merénylethez, (lelőtték a HPP több képviselőjét, és Radióot is súlyosan megsebesítették) és a királyi diktatúra bevezetéséhez. Ebben a helyzetben fordult a párt zágrábi helyi konferenciája 1928 februárjában azzal a kéréssel a Kommunista Internacionáléhoz, hogy segítsen a párt erőit szétziláló viták és frakcióharcok leküzdésében. Ez a konferencia választotta meg Josip Broz Titót a helyi pártvezetőség titkárává? 27 E konferencia késztette a Komintern Végrehajtó Bizottságát, hogy Nyílt Levéllel forduljon Jugoszlávia Kommunista Pártjának tagjaihoz 1928 májusában? 28 „A legélesebb válság pillanatában, melyet Jugoszlávia Kommunista Pártja valaha is átélt, abban a pillanatban, mikor X városban (Belgrád — S. E.) a frakcióharcok következtében a szakadás közvetlen veszélye áll fenn, mikor X városban a szakszervezetek megkezdik az elszakadást, s az a veszély fenyeget, hogy a párt és a szakszervezetek szakadása átterjed X városból a tartományokra és körzetekre is, s hogy a részleges szakadáshoz még nemzeti vonalon történő szakadás is társul, a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsága szükségesnek látja — azok után, hogy már többször hiába próbálta, hogy a vezetőség különféle kombinációjával megoldja a frakcióharcot, melyet évek óta kölcsönösen két csoport vív —, hogy belső pártjelenségekről szóló Nyílt Levéllel forduljon közvetlenül a jugoszláv párt tagjaihoz. Ebben a levélben felhívunk Benneteket, hogy alulról vessetek véget ennek a frakcióharcnak, amely megakadályozza a párt ideológiai és számbeli fejlődését, mind a munkásosztályhoz fűződő kapcsolatának megszilárdulását, mind pedig a párt megtisztítását legtöbb hibájától és hiányosságától.”1 29 A párt, melynek tagjait valaha tízezrekben lehetett mérni — folytatódik a Levél —, alig háromezer tagot számlál, s szakszervezetei mindössze a munkásosztály 2%-át tömörítik. A balkáni háborús veszély és az „uralkodói reakció legrosszabb módszerei”, melyek előkészítik a katonai-fasiszta diktatúrát, súlyos helyzetet idéztek elő a Balkánon, s ez különleges feladatok elé állítja a jugoszláv kommunistákat. Éppen ezért fontos az egység megőrzése, hogy a párt ezen erőkkel szemben is teljesíteni tudja feladatát. A párt vereségének s a jelenlegi állapotnak fő okát „a rendkívül súlyos objektív körülményekben” látja — s számításba veszi a kapitalizmus világméretű stabilizációját, a számszerűleg gyenge proletárbázist, s a rendkívül súlyos üldöztetést is. Ugyanakkor a KI véleménye szerint a vereség okait nemcsak itt kell keresni. „A felelősséget ezért a 12 7 Vö. Vladimir Dedijer: Josip Broz Tito. Adalékok egy életrajzhoz. Növi Sad, 1953. 142. 12’ Отворено писмо члановима Комунистичке партите JyrocnaBHje Истори]ски архив. 447-453. 129Uo. 447.
